Amikor Michelangelo meglátta a 8 tonnás, aranyozott bronzlemezekkel díszített csodálatos kaput csak annyit mondott, méltó lenne rá, hogy a Paradicsom kapuja legyen.

Lorenzo Ghiberti 15. századi alkotását 27 évnyi restaurálási munkálatok után láthatja újra a nagyközönség immár régi pompájában, igaz, nem az eredeti helyén. A firenzei Keresztelőkápolna keleti kapuját a Museo dell'Opera di Santa Maria del Fioréba viszik, hogy megóvják állagát – jelentette be Lorenzo Ornaghi kulturális miniszter sajtótájékoztatóján.

A Porta del Paradisót a második világháború alatt levették és átmenetileg biztonságos helyre szállították, nehogy megsérüljön a háborús pusztításban, 1966-ban azonban a medréből kilépő megáradt Arno-folyó súlyosan megrongálta. Tíz bronzlemezéből hatot letépett a víz sodra. Ezeket megtalálták és visszatették a helyükre, azóta azonban a légszennyezés károsította a kaput.

1990-ben végül egy másolatot tettek a helyére és a majd 600 éves, csodálatos alkotást restaurálni kezdték. Szakértők az AP-nek elmondták, a Keresztelőkápolna, a Battistero Andrea Pisano készítette déli kapuját és a szintén Ghiberti készítette északi kapuját is restaurálni fogják, majd azokat is múzeumba viszik.

Ghiberti a keleti kaput 1425-ban kezdte le készíteni és 27 év múlva fejezte be. A bronzlemezek ószövetségi jeleneteket ábrázolnak. A kapu egyes személyeiben kortársait mintázta meg, sőt saját magát is megörökítette rajta. Képek: AP, és Ghiberti egyik kapudísze, ami saját magát ábrázolja, fenn).

Karosszékben: Sokan csalódottak, hogy nem eredeti környezetükben látják ezeket az alkotásokat, pedig nem is az egyetlenek. Többek között a velencei St. Mark Bazilika homlokzatán látható aranyozott bronzlovak is másolatok, az eredetik a St. Mark múzeumban vannak. Szakértők szerint azonban, ha még sokáig élvezni szeretnénk ezeknek a csodálatos alkotásoknak a látványát, akkor szükség van erre az intézkedésre.


Ez is érdekes:
Sumer aranytégely – vissza Irakba!