Különös módját találták a görögök az Elgin-márványok visszakövetelésének alátámasztására: operát írtak.
Az Elgin-opusz: a Parthenon romlása című Theodore Stathis-művet május 29-én mutatták be az athéni Megaron Mousikis Koncertteremben.
A mű – miként a Greek Reporter írja – művészi válasz a
Parthenont eredetileg díszítő márványszobrok régóta húzódó visszaszerzésének vitájában.
A szobrokat még Lord Elgin vitette Angliába, de a görög kormány azóta sem képes visszaszerezni őket, az angolok különböző okokra hivatkozva tartják azokat vissza, sőt – a görögök legnagyobb sérelmére - a British Múzeumban mutogatják.
A mintegy kétórás mű a szobrok „elfoglalásának” szomorú és erkölcstelen mivoltáról szól többnyire az Akropoliszt idéző díszletb
en, az utolsó felvonás azonban a British Múzeumban játszódik.
Theodore Stathis a Greek Reporternek elmondta, az opera témájának ötletét 2010-ben az adta neki, amikor az európai újságok címoldalán a görög gazdasági válság annyira elítélő környezetben jelent meg. “Úgy véltem egy opera megírásával tudnám a legjobban szemléltetni, hogy az idők során ezt a helyet (Görögországot) a külföldi ragadozók mindig fosztogatták”.
Karosszékben: A 19. század legelején Lord Elgin a Görögországot akkoriban uraló törököktől homályos körülmények között engedélyt kapott arra, hogy az Akropoliszról és más épületekről szobrokat szedessen le és vihessen ki az országból. Angliában azonban sokan fosztogatással vádolták a lordot, hogy a vitát elsimítsák, az angol kormány fizetett a törököknek a szobrokért és elhelyeztette azokat a British Museumban.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek