A jeruzsálemi Izrael Múzeum a valaha vert legősibb érmék közül mutat be ötszázat. Sok közülük magángyűjtemények tulajdona, és eddig még soha nem láthatta a nagyközönség.

Az érmék Kis-Ázsiában készültek (ma Törökország) a Kr. e. 7. században arany és ezüst természetes ötvözetéből, elektrumból, az úgynevezett fehéraranyból. Az érmék az emberiség legnagyobb találmányai közé tartoznak. “Ráadásul ikonográfiájuk, bonyolult jelentéstartalmú díszítésük fontos vizuális kommunikációként szolgált egy olyan korban, amelyben az írásbeliség még nagyon korlátozottan állt rendelkezésre” – mondta el James S. Snyder, a Pennsylvania Egyetem munkatársa.
A kiállítás követi az érmék díszítésének fejlődését. A legelső érmék után megjelentek az egyre plasztikusabb érmék, amelyeken a görög hatás már jól kivehető, például a görög mitológiából merített jelenetek, szereplők tűnnek fel rajtuk az emberi alakban megjelenő istenségek mellett.
A kiállítás az elektrumérméket képi világuk szerint három tematikus csoportban mutatja be. A Mítosz kategóriában például Küzikoszból és Mütilénéből származó érméken Perszeuszt és Medúzát láthatjuk, a Halandók csoportban embereket ábrázoltak az érméken, de ezek kifejezetten idealizált megjelenítések, a nők például fiatalok, kifinomultak és szépek, a férfiak jóképű ifjak, vagy erős harcosok vagy bölcs, szakállas, érett emberek. Az Állatok kategóriában állatábrázolású érméket mutatnak be, ezek szentként tisztelt állatok vagy az érmét verető uralkodó erejét jelképező fenevadak. Ugrásra kész, kitátott pofájú oroszlánok például gyakran jelennek meg érméken. Képek: Israel Museum, lenn: Kroiszosz érméje
Karosszékben: Ezek a korai érmék - értékmérő szerepükön túl – képi ábrázolásukkal széles körben tudatták az emberekkel, hogy egy-egy területen milyen gazdag az uralkodó, mely isteneknek kell hódolni, kinek kell szolgálni. Ez mai szemmel szokatlan lehet, de a kora középkorban például a keresztény templomépítészetnek is volt hasonló üzenete. A legendák Midász fríg királyt teszik meg az elektrumérmék feltalálójának, akit kapzsiságáért az istenek azzal büntettek, hogy minden arannyá változott, amit megérintett, így aztán éhen halt, annyi bizonyos, hogy a mesés gazdagságú lüd uralkodó, Kroiszosz (Krőzus) a Kr. e. 6. században már veretett érméket. A pénz feltalálása pedig igazi sikertörténet lett…

Ez is érdekes:

A század bűnténye