Jeruzsálemben körülbelül 2000 éve keresztre feszítették a húszas évei közepén járó Jehohanant. A szöggel átütött sarokcsontja az egyetlen hiteles régészeti bizonyítéka a keresztre feszítésnek.
A Római Birodalomban nem volt szokatlan a római hatóságok ellen valamely vétséget elkövető lázadók, rabszolgák keresztre feszítése. A hosszú és fájdalmas halál elrettentő példaként szolgálhatott mindenkinek. A Spartacus-féle rabszolgafelkelés után, Kr. e. 71-ben állítólag 6000 lázadót feszítettek keresztre.
Ezért is furcsa, hogy sehol a világon nem került még elő olyan csontmaradvány, amely régészeti bizonyítéka lenne ennek a kivégzési módnak. Kivéve azt az osszáriumot, csontládát, amibe egykoron Jehohanan maradványait gyűjtötték egybe a rokonai. Miután a halott férfit levették a keresztről, tetemét sziklaüregbe helyezték, majd egy-két év múlva visszatérte
k, s a csontokat kőládába tették át, amelynek egyik oldalára felvésték: Jehohanan, Hagakol fia. (Az osszáriumot ilyen módon használták az I. század első felében Jeruzsálem környékén zsidó temetéseknél.)
Amikor 1968-ban felfedezték Jehohanan kőládáját, abban egy sarokcsontot is találtak, amelyben még mindig benne volt a jókora vasszög jelezve, hogy a férfit fakeresztről vették le. A csontban lévő szög elhelyezkedése megmutatta azt is, miként szögezték az elítéltet a fakeresztre – mondta el David Mevorah, az Izrael Múzeum kurátora a Times of Israel munkatársának. Korábban a keresztre feszítést úgy képzelték el, hogy szemből ütötték át a csontokat, most kiderült, hogy valójában oldalról.
A férfi kézcsontjain nem látszott sérülés, vagyis a kezeit a keresztfához kötözték. (Mevorah elképzelhetőnek tartja, hogy azért nem kerü
ltek elő még szöggel átütött csontok, mert ezeket a szögeket ereklyeként gyűjthették össze a kortársak. )
Jehohanan osszáriuma tartogatott még egy meglepetést. A kőládában egy másik halott, egy 3-4 éves kora körül elhunyt gyerek csontmaradványait is elhelyezték. Alaposabban megvizsgálva a csontládát kiderült, hogy a jól látható felirat közelében van egy másik, jóval halványabb bevésés is: Jehohanan.
A neves izraeli régész, Jigael Jadin úgy véli, a halvány felirat a keresztre feszített embert nevezhette meg, a tisztább felirat pedig a gyermekre utalhat. Ám helytelen a „Hagakol fia” olvasat, mivel apát és fiát egyformán Jehohanannak hívták. A Hagakol itt nem név. K
orabeli szövegeket megvizsgálva Jadin megállapította, hogy a keresztre feszítetteket jelölték gyakran ezzel a szóval. Vagyis a második felirat helyes olvasata: Jehohanan, a Keresztre feszített fia. Képek: Israel Museum
Karosszékben: A borzalmas halállal római polgárt többnyire nem sújtottak. A keresztre feszített haláltusája öt napig is eltarthatott és a halál oka végül fulladás volt. Az osszárium és a szöggel átütött sarokcsont a jeruzsálemi Izrael Múzeumban látható.
Ez is érdekes:
Megnyílnak az Alhambra titkai
Utolsó kommentek