A Neander-völgyi egyáltalán nemcsak a természetben készen kapott barlangokat lakta, képes volt házat építeni magának, mert ügyefogyott sem volt.
A kelet-ukrajnai Molodova város közelében a Laëtitia Demay, a párizsi Természettudományi Múzeum munkatársa vezette kutatócsoport 44 000 évvel ezelőtt a Neander-völgyi ember által mamutcsontokból emelt házfélét tárt fel.
A 116 gondosan kiválogatott hosszú, lapos csontok, agyarak mintegy 40 négyzetméteres területet fogtak körbe kör alakban a földbe mélyítve, s a körön belül legalább 15 kemenceféle gödröt is találtak, bennük nagy mennyiségű hamuval.
Manapság afféle szélfogónak látnánk ezeket az építményeket, amik a maguk korában nagyon jó szolgálatot tettek tulajdonosaiknak, megvédte őket az időjárás viszontagságaitól a hűvös éghajlatú nyílt térségben.
Korántsem a molodovai a legkorábbi házféle épület. Tokió közelében fedeztek fel egy 500 000 éve (!) készített, félig földbe ásott faszerkezetet, amit ősünk, a Homo erectus emelt magának.
A képeken: Neander-völgyi gyerek (fenn) háttérben Mark Davis, aki a rekonstrukciót készítette, Neander-völgyi férfi rekonstrukciója a hallei Prehistorikus Múzeumban (lenn).
Karosszékben: Simon Underdown, az Oxford Brookes Egyetem munkatársa szerint ez egy újabb fontos darab a Neander-völgyi-puzzle-ban. Underdown szerint a kutatók már nem hiszik azt, hogy unokatestvérünk kissé idióta, ügyefogyott barlanglakó volt, aki azt ette és ott lakott, amit a természetben készen talált. A Neander-völgyi ember segítette társát, ha kellett, eltemette halottait, kunyhót épített, használta főzésre a tüzet, ékszert viselt és egyre valószínűbb, hogy valamiféle kezdetleges beszédre is képes volt A képen: Így temette a Neander-völgyi halottját (rekonstrukciós rajz)
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek