Úgy látszik, a valaha előkerült legértékesebb angolszász leletegyüttes sorsa amatőrökkel fonódik egybe. Egy kincsvadász találta meg őket és most a művelt közönség segítségét kérik, hogy megfejtsék az egyik legértékesebb darabja talányát.
A Staffordshire kincsleletet, a mintegy 4000 arany- és ezüsttárgyat 2009-ben találta meg Terry Herbert amatőr kincskereső fémkeresőjével Hammerwichben, a staffordshire-i Lichfield közelében. (Jó napja volt a kincsvadásznak, mert utóbb a leletegyüttest a Birmingham Múzeum vásárolta meg 3285 millió (!) fontért.) A különleges darabok a VII-VIII. századi Mercia királyságból származnak. Mercia az egyik határ menti angolszász királyság volt, melynek vallási központja Lichfield volt, bár nem tudni, hogy a leletegyüttes keresztények vagy pogányok tulajdona volt-e. Nem tudni, pontosan milyen támadás elől ásták el őket a földbe, hiszen az angolszász királyságok állandóan harcban álltak egymással. Azt sem tudni, kik készítették a remekeket, de hogy szakmájuk mesterei voltak, az biztos. Merciát utoljára a dán vikingek megjelenése körül, a XI. század legelején említik a források.
A rendkívüli kivitelezésű, ritka gyönyörű mestermunkák között sisakok, kardok vannak, de nem mindegyik tárgyat tudják azonosítani a szakemberek.
Például az egyik azonosítatlan tárgynak megtalálták három darabját, de a kutatók nem tudnak rájönni, mi célt szolgált. Nem nagyon emlékeztet semmire. Gondoltak már arra, hogy valamilyen nyeregdísz, vagy –tartozék, esetleg egy pergamenlap díszítőeleme. De semmi ilyesmihez nincs párhuzama, nem került elő ehhez hasonló ezekből a témakörökből. Egyelőre nevet sem találnak a darabnak.
David Symons, a Birmingham Múzeum kurátora most a Drága Amatőrökhöz fordul segítségért.
A millefiori K545 jelű tárgy eddig úgy tűnik, alapvetően két részből áll: egy míves, gránáttal díszített rekeszzománcos ezüstlemezből és egy állórészből, amely üvegberakásos fejben végződik (K1055). A két rész négyszög alakú lyukon át illeszthető egymáshoz. (A millefiori üvegműves technika, amivel dekoratív mintákat alkotnak üvegfelületeken. Az olasz mille/ezer) és fiori/virágok szavak összetétele.) A K1055 részen alul is felül is négy apró lyuk van. A harmadik darab egy kör alakú ezüstlemez (K130), ami jól láthatóan a K545 része volt. Ezt is pompás, gránátokkal gazdagított zománcmunkával díszítették. A hozzáillesztett aranylapok vérengző állatokat mintáznak. A lemezt a K545-hez pici szegekkel szegecselték. A K130 alsó részén lévő apró lyukak arra utalnak, hogy egy negyedik darab is csatlakozhatott a tárgyhoz.
A kutatók jelenlegi tippjei:
1) Egy nyereg darabja
2) Egy törzsi vezér pajzsdudor dísze
3) Ivókürt „dugója”
4) Pergamentekercs díszes vége
5) Valaminek a fedele. De minek?
A javaslatokat Dr David Symons kurátornak kérik küldeni a http://www.staffordshirehoard.org.uk/the-mystery-object weboldalon keresztül.
Karosszékben: Nyugaton a kutatók többsége már régen kilépett „elefántcsonttornyából” és egyre gyakrabban fordulnak a művelt közönséghez. Örülök, hogy ebben az esetben is ezt tették, a közös gondolkodást semmi sem helyettesítheti. Mi is várunk ötleteket.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek