juharizsuzsanna

Űrrégészek 17 eddig ismeretlen piramist fedeztek fel műholdfelvételek elemzésével. Kettőt közülük már meg is találtak a terepen dolgozó régészek.
Sarah Parcak régész, az Alabama Egyetem munkatársa a NASA által az egyiptomi San El Hagar város közelében állt egykori Tanis és a Gíza és Szakkara melletti Memphisz környékéről készített műholdfelvételeket vizsgálta át. Az ókori egyiptomiak tömör vályogtéglából építették a piramisokat, a templomokat és a lakóházakat, ezek maradványainak a körvonalai pedig jól kivehetően elütnek a lazább szerkezetű talaj képétől az infravörös-felvételeken. (1. kép: A szakkarai piramisok)
A mintegy 700 kilométer magasan keringő műholdak több szögből, infravörös technikával készített felvételein a piramisokon kívül több mint ezer egyéb temetkezési helyet és 3000 ősi település nyomait fedezték fel.
A terepen dolgozó – amúgy elképedt – régészek a tizenhét piramis közül a Szakkarában jelzett kettőről már vissza is igazolták a találatot.
Sarah Parcak maga is hangsúlyozta: „Nem hittem, hogy ennyire sok lelőhelyet tudok azonosítani, ráadásul újabb piramisokat találtunk. Egy piramis feltárása minden régész álma”. Parcak felfedezése óriási eredmény. Az egyiptológusok úgy becsülték, hogy mintegy 140 piramis épülhetett, s a máig megmaradtak nagy részét már feltárták. (2. kép: Tanis műholdfelvétele, közvetlen a felszín alatt lévő sírokat azonosítottak a képen, ezek a földről nem láthatók) A legutóbbi időkben ugyan egyre több szakember érvelt amellett, hogy sokkal több piramisnak kell még a földben rejtőznie, de ezek csak feltevések voltak.
A NASA műholdjait olyan kamerákkal szerelték fel, amelyek képesek egyes objektumokra alig 90 centiméternyire „rázúmolni”, és éles képet adni róla.
Parcak elmondta, ezek a műholdak a földfelszínen vagy a közvetlenül földfelszín alatt lévő tárgyakat képesek „látni”. De bizonyosan nagyon sok falut, templomot és temetkezési helyet lepett be vastagon az évezredek alatt a homok és főként a Nílus áradásai következtében az iszap. Az űrrégészet nem pótolhatja a terepen dolgozó kollégák munkáját. (3. kép: Tanis képe légi felvételről és ugyanaz a pont, a 2. kép, rámásolva műholdas felvételről.) Még több műhold-felvétel ezen az oldalon.

Parcak szerint az űrrégészet még gyerekcipőben jár, a technológiát a „felfedezéseken” kívül a fosztogatások ellenőrzésére is lehetne használni, de be lehetne vonni vele a munkába másokat is, ezeket a felvételeket közzétéve, többen is megvizsgálhatnák azokat.

Fotók: BBC

Karosszékben: A Kánok Völgyében mindenkit meggyilkoltak c., máj. 7-iki blogbejegyzésemben olvasható a hír, hogy Mongóliáról készült műholdas-felvételeket tettek közzé a neten, és a terepen várták a régészek a lehetséges régészeti helyszínek megjelölését. Ott azért volt szükség űrrégészetre, mert a kutatók nem kaptak engedélyt és nem is tudtak volna Mongóliában akkora területet átvizsgálni viszonylag rövid idő alatt Dzsingisz kán sírját kutatva. Sajnos a kán sírja esetében nem tűnik hatékonynak az új tudományág, az űrrégészet.