juharizsuzsanna

Különös emberi csontokat találtak német régészek. A maradványokon durva sérülések láthatók. Az észak-németországi Tollense völgyben a Tollense folyó partján és a folyómederben megtalált roncsolt emberi és lovaktól származó csontmaradványok egyértelmű bizonyítékai egy Kr. e. 1200 környékén folyt nagy bronzkori csatának.
A csontmaradványok vizsgálatából kiderült, a sérülések szemtől szembeni csata során keletkeztek, amely talán két ellenséges törzs között zajlott. Az Antiquity című szaklapban közölt eredményeket a völgyben 2008 óta folyó ásatások és a folyóban végzett búvárrégészet vizsgálataira alapozták.
A régészek mintegy 100 ember maradványait találták meg, ezek közül nyolc ember csontjain lehetett tisztán látni a sérüléseket. A lelőhelyen talált halottak többsége – de nem mindegyik – fiatal férfi volt. Szakértők szerint a sérüléseket hatalmas ütések és nyilak okozták, és egy részük halálos volt. Egy felkarcsontba például több mint 22 milliméter mélyen ékelődött be egy nyílhegy, míg egy combcsont törése akkor keletkezhetett, amikor a férfi a lóról leesett.

A lelőhelyen és a folyómederben fa bunkósbotok maradványai is előkerültek, az egyik kőrisfából készült és alakja érdekes módon baseballütőre emlékeztet, míg egy másik alakja krokettkalapácsra hasonlít.
Harald Lübke kutatásvezető elmondta, bizonyosan egy nagy csata helyszínét találták meg, talán a neolitikum legkorábbi tömegcsatájáét. "Még a folyómederben is találtunk korabeli csontmaradványokat. Egy sor tompa tárgy, illetve éles fegyver okozta sérülés látható a csontokon, és jól kivehető, hogy ezek a sebek nem indultak gyógyulásnak, közvetlenül a férfiak halála előtt keletkeztek. Ráadásul ezeket az embereket nem temették el a neolitikumban szokásos módon" – mondta el Lübke a BBC munkatársának. A régészek nem találtak edénytöredékeket, sem más sírmellékletet, vagy bármi egyebet, ami rituális temetésre utalt volna.  A csontmaradványok egy részét mintha távolabbról hordták volna ide, más csontok a halál beálltának helyén maradtak.
A tetemek egy részét egy homokpadra hordták egybe, de elképzelhető az is, hogy idetereltek embereket, és aztán itt ölték le őket. Lübke úgy véli, hogy a csata valójában a folyó mellett feljebb zajlott és a most megtalált tetemek a gyilkos mészárlás áldozatainak csak töredékét jelentik.
Ez csupán „ízelítő” a csatából, a folyómeder mára továbbhúzódott befedve a halottak többségét. "Ha megtalálnák a mészárlás tényleges helyszínét, eldönthetnénk, hogy csata áldozatait vagy valamilyen rituális gyilkosság nyomait találtuk-e meg, de a csatározás tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak – mondta el Lübke. Ezt támasztja alá az is, hogy a lelőhelyen köles-étel nyomait találták meg, márpedig Észak-Németországban a korban nem fogyasztották a kölest. Elképzelhető, hogy a távolabbról betörő hódítók hozták magukkal köles-élelmüket.