A világ legrégebbi kőkarkötőjét, egy 40 000 éves mélyzöld ékszert a rejtélyes Gyenyiszovai ember készítette – sokkal modernebb technikával, mint amit korai őseink ismertek.
Így nézhetett ki a gyenyiszovai lány
Még 2008-ban találták meg azt a polírozott zöld kőből készült karkötőt, amit nő vagy gyermek viselhetett különleges alkalmakkor, a amelynek korát mostanra sikerült pontosítani.
A mintegy 80 000-30 000 éve élt Gyenyiszovai emberről szinte semmit nem tudunk. Egyelőre fajbesorolása is bizonytalan, Az Altáj-hegységben lévő gyeniszovai barlangban talált maradványairól a Homo altaiensis tudományos besorolást kapta, s az emberré válás törzsfáján egy mára kihalt ágat képviselt valahol a Neandervölgyi ember és a Homo sapiens között. A barlangban a kloritból készült karkötőt ugyanabban a régészeti rétegben találták meg, ahol a rejtélyes ember csontmaradványait. Az ékszer az első olyan tárgy, ami a rejtélyes ember életébe bepillantást enged.
Az ékszer napsütésben fénylik, éjjel a tűz fényénél mélyzöldbe vált. Valószínűtlen, hogy mindennapi viselet lett volna ez a gyönyörű, de törékeny darab – mondta el Anatolij Derevjanko, a novoszibirszki Etnográfiai és Régészeti Intézet igazgatója a Siberian Times-nak.
A kutatók egyelőre nem értik, honnan ismerhette a Gyenyiszovai ember azt a fejlett technológiát, ami az ékszer elkészítéséhez szükséges volt, s amit még jóval később sem ismert a paleolitikumban élő fajunk.
A 2,7 cm széles, 0,9 cm vastag, feltehetően 7 cm átmérőjű karkötő két darabját találták meg. Az egyiken egy 0,8 cm átmérőjű fúrt lyuk látható. A kutatók megállapították, hogy a lyukat magas forgási sebességgel, kevés kilengéssel fúrhatták valamilyen állvány igénybevételével – vagyis olyan technológiával, amit manapság is gyakran használnak. Az ősi mester olyan technikákat alkalmazott – állványos nagy sebességű fúrás, reszelés, csiszolás, bőrrel való polírozás -, amit nem használt a modern ember a paleolitikumban. Ráadásul a barlang környékén nincs is klorit, azt legalább 200 km-es távolságból hozhatta, ez pedig fejlett anyagismeretről árulkodik.
A karkötőt valamivel díszíthették is. A lyukhoz közel a kövön valamilyen anyag okozta súrlódásnyom fedezhető fel. Feltehetően valami bőrszíj lógott ki a lyukból, ami elég nehéz volt ahhoz, hogy súrlódási nyomot hagyjon, vagyis valamit a végére kötöttek – mondta el Derevjanko. A súrlódási nyom irányából kiderült, hogy az ékszert a jobb kézen viselték.
A barlangban egy fiatal felnőtt gyenyiszovai fogát találták meg 2000-ben, majd 2008-ban egy gyereklányka ujjcsontját. A homo-hármas (Homo altaiensis, Neandervölgyi és modern ember) közül nyilvánvalóan a gyenyiszovai volt a legfejlettebb, noha genetikailag és morfológiailag ő volt közöttük a legarchaikusabb – mondta el Mihail Sunkov, az intézet igazgatóhelyettese a Siberian Times-nak.
Karosszékben: Miként A rejtélyes ember átlépte a Wallace-vonalat c. posztban írtam, A Gyenyiszovai ember keveredett a mai emberrel, génjei 3-5 százalékban megtalálhatók fajunkban, de csak az Ausztráliában, Új-Guineán, a környező szigeteken és Dél-Amerikában élő népcsoportokban, Európában nem.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek