Magányos harcosok voltak, csak saját magukért küzdöttek.
A Bécstől 40 km-re keletre, Hegyeshalomtól 45 km-re északnyugatra lévő római kori Carnuntumban 2. századi gladiátoriskolát tár fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Noha a Római Birodalomban több mint 100 ilyen iskola működött, ez az első, amit Rómán kívül találtak meg. Most noninvazív technológiával, a legmodernebb földradarral térképezik fel egykori szerkezetét és próbálják rekonstruálni az ott éltek mindennapjait.
A gladiátoriskola nyilvánvalóan börtön, az ott élők pedig rabok voltak. 3 négyzetméteres börtönszerű cellákban laktak egyesével vagy kettesével egy 11 000 négyzetméteres, fallal körülvett erődön belül, amelynek csak egyetlen kijárata volt. Az is világosan látszik, hogy még Rómán kívül is nagy üzletet jelentettek a gladiátorok. A kétszintes, tágas erődítményben legalább 80, de inkább több gladiátor élt. Az építményt a téli hónapokban padlófűtéssel melegítették, fürdők, gyengélkedők egészítették ki a csatornarendszerrel ellátott épületegyüttest. És a közelben egy temető is volt – mondta el Wolfgang Neubauer kutatásvezető, a Bécsi Egyetem régésze – a National Geographicnek.
Mindez arra utal, hogy gladiátorok értékes rabszolgák voltak, de gondosan elkülönítve éltek Carnuntum városától, amelyet a Duna partján alapított Hadrianus császár 124-ben.
A táborban egész évben edzettek a gladiátorok, és Carnuntum közeli nyilvános amfiteátrumában mutatták be tudásukat. Az összecsapások azonban többnyire nem voltak halálos kimenetelűek, ahhoz túl értékesek voltak – mondta el Neubauer.
Az erődön belül, de jóval nagyobb termekben aludtak a trénerek, akik egykor maguk is gladiátorok voltak. A lakóépületek körbevették az udvart, amelyben a 19 méter átmérőjű kerek edzőteret favázas, lépcsősoros lelátó övezett. Többek között innen figyelték az edzők az edzéseket, de az edzőtér volt a helyszíne az emberpiacnak is, amelyen felmérték, hogy a rabszolgák, hadifoglyok közül, ki válhat gladiátorrá, illetve a gladiátorok közül kiválasztották a szupersztárokat, akik, ha nagy szerencséjük volt, elnyerhették szabadságukat.
A kutatásokból az is világosan kiderült, hogy a gladiátorok nem jártak városról városra összeszokott csapatként bemutatókat tartani. Valójában magányos harcosok voltak, mindenki kizárólag saját magáért küzdött.
A kutatási eredményeket az Antiquity szaklapban közölték.
Képek: AP
Karosszékben: Carnuntum 106-ig Pannonia, majd annak kettéosztása után Felső-Pannonia fővárosa volt. A városban állomásozott a XIV. legio, valamint a dunai flotta is. Ott írta meg Marcus Aurelius Elmélkedések c. művének egy részét. 193-ban Carnuntumban a legio császárrá kiáltotta ki a tartomány helytartóját, Septimius Severust, ezért a város megkapta a colonia rangot. Carnuntumnak ekkoriban mintegy 50 000 lakosa volt. A városban tartották 308-ban a császárkonferenciát, amelyen a négy társcsászár megegyezett uralmuk felosztásáról. A barbár támadások következtében a 4. században a város hanyatlásnak indult, majd elnéptelenedett. A gladiátorok különböző módon küzdöttek. Erről a Mágikus gladiátor című posztban olvashatsz.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek