Kolumbusz mesés elbeszélései alapján festhették meg a tollbokrétás fejdíszt viselő meztelen alakokat a Vatikánban. 500 éve nem látta őket senki.

Pinturicchio csodálatos freskójának, a Krisztus feltámadásának restaurálásakor fedezték fel az első nyugati ábrázolásokat a bennszülött amerikaiakról.

Pinturicchio a falfestményt 1494-ben, mindössze két évvel azután készítette, hogy Kolumbusz az Újvilág földjére lépett.

A meztelen embereket, amelyek mintha táncolnának, Maria Pustka restaurátor fedezte fel, amikor eltávolította a képről a több évszázados koszt. A Krisztus nyitott koporsója fölött látható alakokról eddig nem tudott senki ­­– mondta el Antonio Paolucci, a Vatican Museums igazgatója a L'Osservatore Romanónak.

Paolucci szerint a képeket Kolumbusz leírásai ihlethették a bennszülöttekről. Kolumbusz ugyan spanyol megbízásból hajózta keresztül az Atlanti-óceánt, de az kizárt, hogy a Vatikán ne hallott volna felfedezéséről, már csak azért is, mert az akkori pápa, VI. Sándor, a hírhedt Rodrigo Borgia, spanyol volt – idézte Paolucci szavait a The Telegraph.

Kolumbusz az első találkozáskor látott bennszülötteket magas, jó felépítésű embereknek írta le, akiknek meztelen teste fekete és vörös festékkel volt bekenve.

A nagy felfedező először 1492-ben érte el az Újvilágot, 1493-ban tért vissza és Európa-szerte óriási visszhangot keltett útja. Tapasztalatairól latin nyelvű levelekben számolt be a spanyol uralkodóknak, Ferdinándnak és Izabellának, de a levelek másolatai nagyon hamar már Rómában keringtek.

Ám az Újvilág felfedezése és birtoklása óriási lehetőségekkel kecsegtetett, a portugálok csakhamar maguknak követelték a területeket ugyanúgy, mint a spanyolok, a két fél között pedig VI. Sándor pápa lett a közvetítő.

Éppen akkoriban, amikor az osztozkodás folyt, festette Pinturicchio a Vatikánban a Borgia-pápa lakosztályait. Nagyon is elképzelhető Paolucci szerint, hogy az tárgyalások állandó témáját képező Újvilág alakjait is odafestette a mester.

A kép azután elfelejtődött, mivel VI. Sándor 1503-ban bekövetkezett halála után lakosztályait lezárták, utódai nem használták a rossz hírű pápa kicsapongásainak helyszínét.

Csak 1889-ben nyitotta meg azokat XIII. Leo, de addigra a képek már elfelejtődtek és a portól láthatatlanná váltak.

Képek:The Telegraph

Karosszékben: A 15. században számos expedíciót indítottak a világ felfedezésére elsősorban a spanyolok és a portugálok arany és fűszerek megszerzésére. Az Újvilág elérése azonban jócskán megváltoztatta a hatalmi viszonyokat. 1494-ben írták alá a Tordesillasi szerződést, amely az Európán kívüli világot két részre osztotta, a nyugati hosszúság 46°-a mentén a nyugatra eső területek a spanyolok, a keletre esők pedig a portugálok érdekszférájába kerültek. Minden más országot kihagytak. Ez azután a világháborúkig elvezető bajok forrása lett.

Ez is érdekes:

A Marshall-tervet köszönjük, de a festmény hamis