Köszönöm a támogatást

A blog a Facebookon

Látogatók (2012.05.10-től)

Utolsó kommentek

Korábbi bejegyzések

Feedek

Címkék

afrika (2) agyaghadsereg (2) akkád (2) ale (2) alexandrosz (2) amerika (2) anglikán (2) angolszász (2) angolszászok (2) antecessor (2) antik (2) antropológia (4) apolló (3) aranysisak (2) arcrekonstrukció (3) armada (2) ásatás (2) asszíria (3) athén (2) atomháború (2) australopithecus (3) autizmus (2) aviatika (13) baál (2) babilon (2) babona (3) biblia (4) bizánc (2) bolzano (3) borgia (2) boszorkány (3) britannia (3) bronzkor (4) buddhizmus (2) bulgária (2) búvárrégészet (30) cár (3) carter (2) dánia (2) denisovai (2) desperate dan (2) dionüszosz (2) dornier (2) Down-szindróma (2) drake (3) drakula (3) dundee (3) dzsingisz kán (2) ecsegfalva (2) egyiptom (16) egyiptománia (2) ehnaton (5) első világháború (2) emberré válás (10) enigma (2) erectus (2) érmék (2) evangélium (4) evolúció (4) expedíció (2) expedíciók (3) fáraó (2) felfedezések (18) felfedezők (2) fémkereső (4) filmtörténet (5) firenze (2) fizika (3) flamand (2) floresiensis (3) földművelés (4) forradalom (2) fosztogatás (3) fotótörténet (8) francia forradalom (2) franco (2) franklin expedíció (2) genetika (3) germánok (4) gulag (3) gyeniszovai (3) hadrianus (2) hadtörténelem (3) hadtörténet (2) hajóroncs (4) hajóroncsok (5) hajózás (2) harald (2) harangedényes (2) háromkirályok (2) hasfelmetsző jack (2) heidelbergensis (3) hellénisztikus (2) hellenizmus (5) herculaneum (2) heródes (2) hidegháború (4) himmler (2) hippokrasz (2) hitler (16) hobbit (3) holokauszt (3) homo (12) Homo erectus (2) homo habilis (2) homo sapiens (3) hunyadi (2) húsvét (3) inka (4) irodalom (8) irodalomtörténet (13) jégember (2) jeruzsálem (5) jézus (3) jordánia (3) kalózok (4) kán (2) karácsony (3) katakombák (3) kelta (3) kelták (8) kémek (4) kenya (2) kereszténység (8) keresztesek (3) kína (5) kincsvadász (2) kódfejtés (6) kódok (3) kolumbusz (3) konyha (2) kormeghatározás (2) középkor (70) Közép Amerika (2) kriptográfia (2) kultúra (19) láp (3) leonardo (12) líbia (2) Lineáris A (2) londinium (2) maja (3) maják (4) makedónia (2) marx (2) második világháború (48) matematika (3) mediciek (2) meteorit (3) mezopotámia (4) michelangelo (3) mikulás (2) minósz (2) mitológia (2) mona lisa (2) mongólia (2) műkincs (44) műkincs-fosztogatás (2) műkincspiac (2) műkincsrablás (4) múmia (11) múmiák (9) művelődéstörténet (107) művészet (4) náci (4) nácik (9) nagy sándor (2) Nagy Sándor (2) napóleon (7) nápoly (4) napraforgók (2) neander-völgyi (8) Neander völgyi (2) nefertiti (4) neolitikum (7) neolitikus (5) néprajz (2) népvándorlás (3) nobel (2) nyelvészet (2) nyelvtörténet (5) ókor (98) olaszország (2) olimpia (2) olvadó tehén (2) őskor (31) őstörténet (3) ötzi (3) pamukkale (2) partraszállás (2) pazirik (3) pele (2) peru (2) pestis (4) pompeji (4) ppna (2) prága (2) RAF (2) régészet (4) rembrandt (3) reneszánsz (5) repéstörténet (3) repülés (4) repüléstörténet (9) restaurálás (2) római birodalom (33) római kor (46) roncskutatás (6) roncsok (5) salai (2) sapiens (3) seracini (2) sforza (2) Shakespeare (2) sírrablás (2) skócia (2) sporttörténet (2) Stonehenge (2) szakkara (2) szardínia (2) szarmata (2) szesztilalom (2) sziklarajzok (3) szíria (2) szkíta (2) szkíták (4) szonár (2) táblásjáték (2) talajradar (2) találmányok (2) tengeralattjárók (3) térképek (3) tetoválás (4) theo van gogh (2) titanic (3) tollense (2) torinói lepel (2) törökök (3) törökország (6) török kor (2) törvényszéki (3) tower (2) tőzegláp (2) trákok (3) trepanálás (2) tudomány (10) tudománytörténet (3) tudor (2) tudorok (4) Tudorok (2) tutankhamon (4) tűzhasználat (2) uffizi (3) újkor (3) újvilág (4) unesco (2) vallástörténet (2) vámpírok (2) van gogh (5) vatikán (2) velence (2) vezúv (2) VIII. Henrik (3) viking (2) vikingek (8) világháború (34) világháborúk (5) vincent van gogh (2) viselettörténet (4) wilkinson (3) york (2) zahi hawass (2) zenertörténet (4) zenetörténet (6) Címkefelhő

Bejegyzéseim naptáron

július 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

A dzsungel lassan felfalta a hatalmas várost

2014.09.23. 17:42 :: Juhari Zsuzsanna

A kutatók mélyen a kambodzsai dzsungelben a középkori világ legnagyobb városa alatt egy másikat is felfedeztek.

lid.jpg

 

A légi lézeres szkenneléssel, a LiDAR-ral készített felvételeken templomok, széles utak, házak, csatornarendszer vehetők ki. Ezzel pontosan azonosították Angkor eredetét, amiről eddig kevés nyom árulkodott.

1858-ban egy fiatal francia biológus és felfedező, Henri Mouhot járta be Délkelet-Ázsia dzsungelvilágát egzotikus rovarok után kutatva - nem is eredménytelenül, hiszen néhány a nevét is viseli, mégis mára szinte teljesen elfelejtették. Nem úgy úti beszámolóját, ami 1863-ban jelent meg, két évvel azután, hogy a férfi 35 évesen Laoszban meghalt maláriában. Ám a Voyage dans les royaumes de Siam, de Cambodge, de Laos… c. könyvben nem a rovarok keltették fel a nagyközönség érdeklődését, hanem a dzsungelben látott hatalmas templomokról szóló leírásai és képei. Mouhot ismertette meg a világgal a különös Angkort, amely például a legnagyobb vallási célú épülettel, az 1150 körül emelt Angkorvattal büszkélkedhet. Ennek alapterülete négyszer akkora, mint a Vatikán városé.

Ám amikor Mouhot arra járt és megcsodálta a még látható romokat, a helybélieken kívül szinte senki nem hallott róluk, de ők sem hitték volna el, hogy ezek a templomok egykor egy nyüzsgő életű metropolisz részei voltak, amelyben közel 1 millió ember élt.
lid2.jpg

Amikor vagy 100 éve végre megkezdődtek a vesződséges feltárások a dzsungelben, utcáról utcára rajzolódott ki az egykori város képe. Múltjáról, a kezdetekről azonban kevés nyom árulkodott.

Most azonban bejelentették, hogy LiDAR-technológiával Angkor alatt egy jóval régebbi várost fedezett fel a Damian Evans, a Sydney-i Egyetem munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoport. A város területe mintegy 370 négyzetkilométer – írja a BBC.

A későbbi, 1000 négyzetkilométeres Angkor virágkorában, a 12. század végén a legnagyobb metropolisz volt a világon. (London csak 700 évvel később ért el hasonló méretet.) A Khmer Birodalom – a mai Kambodzsa, Vietnam egy része, Laosz, Thaiföld és Mianmar - fővárosa volt, amelyet harcos királyok uraltak. Eredete azonban a homályba veszett.

Néhány felirat arra utal, hogy a birodalmat a 9. század elején alapította a nagy király, II. Dzsajavarman, és akkori fővárosa, Mahendraparvata, valahol a Kulen-hegyen, egy erdős fennsíkon állt, északkeletre a később felépült Angkortól. Angkor_Wat.jpg

Az új fővárost a 9. század végén délebbre, a ma ismert Angkor területén emelték fel. Ekkor már a khmer mérnökök bonyolult vízátemelő-rendszert építettek ki. A LiDAR-csapat nemcsak Angkor múltját fedezte fel, de láthatóvá tette ennek a csatornarendszernek a körvonalait is – mondta el Evans a BBC-nek. A monszunesők vizének felfogására hatalmas víztárolókat építettek, a tárolt csapadékvizet csatornarendszer továbbították a kívánt helyre a megfelelő időben. Így minden évszakban képesek voltak élelmiszert termelni, ezzel pedig koruk legvagyonosabb uralkodóivá tették királyaikat, amit híven reprezentálnak hatalmas templomegyütteseik. Mindez azonban mit sem ért a közelgő veszéllyel szemben.

Pont az óriási templomépítkezések csúcspontján a vízvezetékrendszer felmondta a szolgálatot. Ráadásul Délkelet-Ázsia éghajlata ekkor hirtelen drámai változáson esett át. A fák évgyűrűin jól kivehető a rendkívül száraz és nedves éghajlat ingadozása, a LiDAR-képeken az is látható, hogy hatalmas áradások rongálták tovább az elöregedett vízvezetékrendszert. Angkor hanyatlásnak indult, és a közeledő véget semmi sem állíthatta meg. A 15. században a khmer királyok elhagyták a várost, és a partvidéken építették fel új fővárosukat, Phnompent.

Amikor Mouhot négyszáz évvel később Angkorba érkezett, csak romos kőépítményeket talált, minden, ami fából készült, házak, királyi paloták, raktáHenri_Mouhot.jpgrak, közösségi épületek, elrohadt. A hatalmas várost, a kőtemplomok kivételével, elnyelte a dzsungel.

Képek: A LiDAR-felvételek, Henri Mouhot rajza Angkorról, Henri Mouhot


Karosszékben: II. Dzsajavarman fejedelem a 8. század végén sikeres hadjáratokkal és szövetségekkel megteremtette egységes birodalmát. 802-ben Mahendraparvatában a Világ Urává nyilvánította önmagát. 834-ben vagy 835-ben halt meg. Tévesen említik Mouhot-t Angkor felfedezőjeként, hiszen előtte néhány évvel Charles Emile Bouillevaux, francia misszionárius még könyvet is publikált a templomokról, a portugál kereskedő, Diogo do Couto még korábban, 1550-ben járt Angkorban, a szintén portugál Antonio da Magdalena atya pedig 1586-ban. Mindketten publikálták is utazásukat. Mouhot színes beszámolója és rajzai voltak valóban az elsők, amire a nagyközönség is felfigyelt.

 

 

 

 

 

fa3.jpg 

Ez is érdekes:

Második világháborús fa-graffitik

2 komment

Címkék: középkor Angkor Kambodzsa Khmer

A bejegyzés trackback címe:

https://juharizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr916724875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Porropo 2014.09.24. 19:11:32

Jól értelmeztem, hogy a két eltérő korban létesült város talajszintje különböző volt ? Tehát a régebbi várost előbb betemette a föld, és az után létesült az új talajszinten a mmásodik, nagyobb város ? Ha igen, akkor vajon mekkora lehetett a szintkülönbség ?

Juhari Zsuzsanna 2014.09.24. 19:15:50

@Porropo: feltételezem, hogy igen, de az biztos, hogy még nem ástak, így részletek még nincsenek. Kutatói beszámoló mindenesetre itt olvasható: sydney.edu.au/angkor/structure/current-projects.shtml