A kőeszközöket a Kenyai Lapos arcú készítette 3,3 millió éve, de kell lennie régebbieknek is.
A Lapos arcú (rekonstrukció)
Északnyugat-Kenyában 3,3 millió éves kőeszközre bukkantak kutatók. Ez jóval megelőzi az ember megjelenését és messze a legrégebbi eddig megtalált eszköz. Legalább 700 000 évvel tolja ki az eddig ismert legrégebbi eszköz korát.
A felfedezés az első bizonyítéka annak, hogy már az embert megelőző emberféle faj is képes volt elvontan gondolkodni arról, miként tudna saját hasznára élesebb, vagyis hatékonyabb eszközt előállítani.
A kutatók a Turkana-tó közelében lévő Lomekwi 3-nak elnevezett lelőhelyen összesen 149 "lomekwi", két kődarab összeütésével készült kőeszközt tártak fel. Az egész lelőhely nagyon meghökkentő, és felülír mindent, amit eddig igaznak gondoltunk –írja Chris Lepre kutatásvezető, a Rutgers University munkatársa a Nature-ben.
Sonia Harmand, a Stony Brook University munkatársa, a kutatás résztvevője szerint az eszközök az emberfélék viselkedésének eddig teljesen ismeretlen területéről árulkodnak és távoli őseink gondolkodásának fejlődésébe engednek bepillantást, amit a csontokból nem tudnak kikövetkeztetni.
A kutatók eddig úgy vélték, a Homo habilis (Ügyes ember), az első emberfaj készített először szerszámot 2,6 millió éve, most azonban kiderült, hogy a homókat megelőző egyik emberféle volt az első. Egyelőre bizonytalan, hogy pontosan melyik faj is lehetett a most megismert eszközkészítő az emberfélék közül. Legvalószínűbb, hogy az austhralopitekuszokkal egy időben élt Kenyanthropus platytops, amelynek maradványait 1999-ben találták meg néhány kilométerrel távolabb a mostani lelőhelytől.
Az emberré válás törzsfájának ágai egyelőre nagyon bizonytalanok, így nem tudni pontosan azt sem, miként kapcsolódott a mintegy 3,5-3 millió éve élt K. platyops a többi emberféléhez, ki volt az őse, mikor fejlődött ki. Egyelőre úgy tűnik, a kenyanhropuszok kihalása után mintegy félmillió évvel, mintegy 2,6 millió éve fejlődött ki a legkorábbi homo-faj, a H. hablis.
A lelőhely
Az eszközöket egy vulkáni hamuréteg alatt találták meg. A réteg argonizotópos vizsgálata a korát 3,3 millió évre tette, az alatta lévő eszközök korát tovább pontosították az eszközök alatt, illetve körülöttük talált mágneses ásványok korvizsgálatával.
A Föld mágneses terében átlagosan 250 000 évenként pólusváltás következik be, ennek kronológiáját évmilliókra visszamenően megállapították már, ez alapján pedig az eszközök kora 3,33 millió és 3,11 millió év közé tehető.
A lelőhely állati és növényi maradványainak vizsgálata újabb meglepetést okozott. Eddig úgy vélték, a szerszámok készítésére akkor szorultak rá elődeink, amikor a klímaváltozás miatt az erdős-bokros területeket nagy kiterjedésű füves, szavannás területek váltották fel és nehezebbé vált az élelem megszerzése. Ám a lelőhely az eszközök készítése idején még erdős-bokros terület volt.
A kutatók két kőeszközzel
Mivel a lomekwi-eszközök jól láthatóan viszonylag fejlett technológiával készültek, a kutatók úgy vélik, kell a közelben lennie olyan még régebbi eszközöknek is, amelyek ügyetlenebb módszerrel készültek.
Karosszékben: A Kenyai Lapos arcú, vagyis a Kenyanthropus platyops darabokra tört, de majdnem teljes koponyáját és a mintegy 30 egyedtől származó különböző csontmaradványait (egy jó állapotban megmaradt halántékcsontot, két állkapocstöredéket és fogakat) 3,5-3,2 millió éves kőzetbe ágyazódva találták meg a Lomekwi folyónál a Turkana tó nyugati vidékén. A kutatók addig úgy vélték, hogy a lapos arc csak 2 millió évvel ezelőtt fejlődött ki, ám a Lapos arcú rácáfolt erre.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek