Két felnőtt és egy gyerek csontmaradványain világosan látszik, hogy nem sokkal a haláluk után valósággal szétvagdalták tetemüket.
Emmanuel Roudier rekonstrukciója
A franciaországi Poitou-Charentes Marillac-lelőhelyén talált két neandervölgyi felnőtt és egy neandervölgyi gyermek maradványaiból kiderült, hogy unokatestvéreink nem sokkal társaik halála után széttörték vagy szétvágták csontjaikat. Hasonló jelenséggel találkoztak más neandervölgyi lelőhelyen is, de egyelőre nem tudják, mi lehetett ennek oka, élelemszerzés vagy valamiféle ceremónia.
A lelőhelyen 1967 és 1980 között 57 600 éves állati (90%-ban rénszarvas-) és emberi csontokat, valamint Mousteri eszközöket tártak fel, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy Marillac a Neandervölgyi ember vadászterülete volt.
María Dolores Garralda, a Bordeaux-i Egyetem professzora szerint némely neandervölgyi csoport kőeszközeivel szétvágta, valósággal szétszaggatta meghalt társuk perimortem (a halál bekövetkeztekori) tetemét– írja a spanyol SINC (Servicio de Información y Noticias Científicas).
A Marillac-lelőhelyen talált, feltehetően 9-10 éves kora körül elhalt gyermek combcsontján például két nagy vágásnyom fedezhető fel. A csontról látszik, hogy nem sokkal a halál beállta után vágták szét, hogy elválasszák a felső és az alsó végét ott, ahol az ízületekhez csatlakozott. A törések jól láthatóan nem állati harapásokból származnak.
A felső részen a kagyló alakú vágások post-mortem keletkeztek, az alsó részen lévő vágás viszont tisztán láthatóan ferde spirális bemetszés, amely a friss csonton keletkezett.
A két felnőtt csontjain hasonlóak a vágások, de rajtuk látszanak egyéb nyomok is. Az egyik felnőtt, feltehetően egy férfi orsócsontjának (az alkar hosszú csöves csontja) törésén kisebb, apró vágásnyomok is felfedezhetők, amelyeket kőpengék okozhattak röviddel a halál beállta után.
Egy szárkapocscsonton szintén két nagy vágás van, és apróbb nyomok látszanak az alsó részén, de itt sincs semmi nyoma ragadozók harapásainak – mondta el Garralda a SINC-nek.
A kutatók nem tudják, miért tépték szét a halottakat: talán valamiféle halotti rituálé részeként vagy élelemforrás - talán gasztronómiai különlegesség vagy éppen éhezés – gyanánt. Ugyanakkor Garralda óvakodik feltételezni a kannibalizmust, mivel sok állati csontot is találtak a lelőhelyen, ami nem erősíti azt az elképzelést, hogy élelem szűkében lett volna az ott élt neandervölgyi csoport.
Karosszékben: A Mousteri kultúra (Kr. e. 300 000-Kr. e. 30 000) elsősorban a Neandervölgyi emberhez köthető. Jellegzetes, pattintott kőeszközeiket Európa-szerte, de Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is megtalálták.
Ez is érdekes: Annyira utálom a csontokat
Utolsó kommentek