Ezt gondolhatták a Baltikum népei, amikor megérkezett a Európába az igazi high-tech, a földművelés tudománya.
A Stonehenge Ember 5500 éve élt (rekonstrukció)
A neolitikum kezdetén Észak-Európa egyes népei ellenálltak az új módinak, nem akartak földet művelni, noha az szélsebesen terjedt egész Európában – állítja egy francia-amerikai kutatócsoport. Kutatási eredményeik egy új „redőt” fedeztek fel a történelem legnagyobb gazdasági forradalmának menetében, amely az emberi kultúrákat kimozdította a gyűjtögető-vadászó életmódból, így kínálva hatékony eszközt és továbblépést a túlélés felé.
A vadászók ékszerei
A felfedezés jócskán túlmutat magán a föld művelésén. Azt mutatja, hogy egy ideig egymás mellett élt két különböző kulturális elképzelés Európában mintegy 7000 évvel ezelőtt: a déli és középső területek átvették az új tudást, míg az északi részek ragaszkodtak hagyományaikhoz – mondta el Solange Rigaud kutatásvezető, a New York Egyetem munkatársa a Science Dailynek.
A kutatók a fejlődés átvételének, illetve elutasításának módjára az egyes népek által viselt ékszerek, díszek - gyöngyök, karkötők - tanulmányozásából következtettek. Ezek ugyanis jól tükrözik sajátos tevékenységek elterjedését. Korábban már kimutattak összefüggést a túlélési módszerek átvétele és a különleges díszítések elfogadása között. Ám a kutatók most először vizsgálták a díszítést, mint a földművelés tudományának átvételére utaló jelet a korai neolitikus korban, 8000-5000 éve.
A földművesek ékszerei
A földművelés tudományát ismerő első telepesek 8000 éve érkeztek Európába, egészen pontosan a mai Görögország területére, ezt követően tudásuk a következő 3000 évben gyorsan terjedt tovább a földrészen, ám ennek földrajzi iránya kevésbé világos.
Hogy jobban megértsék, miként hódította meg a földművelés az egyes területeket, 200 olyan gyöngyöt vizsgáltak, amelyek több száz európai lelőhelyről kerültek elő 8000 és 5000 évvel ezelőttről. Kiderült, hogy a földművesekhez köthető gyöngyök, karperecek, függők - például embert ábrázoló gyöngyök, átfúrt kagylók - megfigyelhetők mai görög, fekete-tengeri, franciaországi, brit, és spanyolországi lelőhelyeken, míg ezekből nincs a mai Baltikumban. Ott továbbra is a gyűjtögető-vadászó életmód idején használt ékszerek, többnyire átfúrt kagylókból készült láncok, kevés gyöngy és karperec figyelhető meg.
A földművelő Bodrogkeresztúr-kultúra népe készítette edény, amelyet egy gyűjtögető-vadászó baltikumi lelőhelyen találtak
Tisztán látszik, hogy a mai Baltikum egykori gyűjtögető-vadászói nem voltak hajlandók olyan ékszereket viselni, mint a távolabbi területeken élő földművelők. Úgy véljük, ez a kulturális elhatárolódás jelzi az ellenállást a földművelés átvételével szemben is – legalábbis az nadott korban – mondta el Rigaud.
Karosszékben: Miként Így találkoztak a gyűjtögetők és a földművelők c. posztban írtam, az északon élő gyűjtögetőkhöz még a mai Magyarországról is érkeztek edények 6000 éve. A Balti-tenger melletti Dąbki 9 lelőhelyet 7100-5600 között egy olyan neolitikus népesség lakta, amely nem volt földművelő. A lelőhelyen azonban mintegy 70 olyan edénytöredéket találtak, amit különböző távoli neolitikus földművelő kultúrák népei készítettek, sőt akadt közöttük olyan, amit a mai magyar Alföldön élt Bodrogkeresztúr-kultúra népe állított elő.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek