A holland tulajdonos váratlanul elvitte a Természettudományi Múzeum kiállításáról a különös múmiát, miután egy kínai város vezetői bejelentették, a templomukból lopták azt el.
A szobor a Múmiavilág c. kiállítás legértékesebb darabja volt és októberig nézhette volna meg a közönség. Kiss-Stefán Mónika, a múzeum szóvivője a kínai Hszinhua hírügynökségnek azt mondta, a holland tulajdonos nem adott még magyarázatot döntésére.
A múzeum a Buddha-szobrot, amely egy szerzetes mumifikált tetemét rejti, a hollandiai Drents Múzeumtól kölcsönözte a kiállításra, de a tulajdonos egy magángyűjtő, ki állítólag 1996-ban vásárolta azt.
Szikossy Ildikó, a múzeum antropológusa a Hszinhuának elmondta, péntek dél körül telefonált a holland múzeum, hogy a tulajdonos elviszi a szobrot és a kocsi már útban van a múzeum felé, ám a tulajdonos személyesen nem jelent meg.
Az arannyal festett, lakkozott papírmasészobor titka csak nemrég tárult fel, amikor tulajdonosa úgy döntött, hogy restauráltatja, akkor jöttek rá, hogy egy mumifikált tetemet rejt. Csakhogy a délkelet-kínai Jangcsun vezetői most azt állítják, a szobrot valójában a város templomából lopták el 1995-ben.
Az egykori szerzetes nagy tiszteletnek örvendhetett és halála után megvilágosodottnak ismerték el, aki segít másoknak megvilágosodni – mondta el Vincent van Vilsteren, a Drents Museum kurátora a Live Science-nek.
A nagyjában életnagyságú, ülő szobor feltehetően évszázadokon át volt Délkelet-Kínában. A Live Science még néhány hete is úgy tudta, hogy a kínai Kulturális forradalom idején, 1966-ban, amikor Mao Ce-tung arra szólította fel a kínai kommunistákat, hogy töröljék el a magántulajdont, és tüntessék el a "burzsoá" kulturális intézményeket, került el eredeti helyéről, majd Hollandiában vásárlás útján cserélt tulajdonost kétszer is.
1996-ban a tulajdonosa szerette volna rendbe hozatni a repedezett szobrot. Amikor azonban a restaurátorok levették Buddhát faalapzatáról, a szobor térdei alatt két párnát fedeztek fel. Amikor a párnákat elmozdították, egy múmiát, vagyis csontokat és bőrszövetet találtak. A kutatók ekkor szénizotópos méréssel állapították meg a múmia és a mellette talált feltekert textília korát. Kiderült, hogy a halott 1100 éve élt, a textília viszont 200 évvel idősebbnek bizonyult a szerzetesnél. Ezután végezték el a CT-felvételt. Az ülő helyzetben lévő halott egy 30-40 éves kora tájt elhunyt buddhista szerzetes, aki a szoborban egy párnán ül. A textíliát kínai írásjelekkel írták tele, s ebből kiderült, hogy a szerzetes Csang Liucsüan.
Ázsiában a mumifikálás nem volt szokatlan. Nemrégiben Mongóliában találtak egy 200 éve mumifikálódott szerzetest, aki lótuszülésben halt meg meditatív pózban.
Azt nem tudni, miként mumifikálódott Liucsüan, de Kínában, Japánban, Laoszban és Koreában gyakorolták az önmumifikálást – mondta van Vilsteren a LiveScience-nek.
A szobor a budapesti kiállításon
Előfordult, hogy idős buddhista szerzetesek lassan halálra éheztették magukat, hosszú időn át csak bizonyos, olykor mérgező ételeket vettek magukhoz, amik megakadályozhatták a test halál utáni lebomlását. Amikor halálközeli állapotba kerültek, élve eltemették őket, csak egy csövön át tudtak lélegezni és még elmélyültebben meditálni. Hogy ez a szerzetes is ezt tette-e, azt nem tudni – mondta el van Vilsteren.
Karosszékben: Miként Ki lehet a lótuszülésben meghalt férfi? c. posztban írtam, az önmumifikálást, a rituális szokusinbucut buddhista szerzetesek gyakorolták. Sokan próbálkoztak vele, de csak keveseknek sikerült; őket viszont megvilágosultnak tekintették. A 18. században betiltották az öngyilkosságnak minősített módszert.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek