Sikerült megoldani a 180 éves rejtélyt: azonosították a legfurcsább állatot.
Charles Darwin Uruguayban tárta fel a Macrauchenia patachonica maradványait és annyira meghökkentette az, amit talált, hogy a valaha élt legfurcsább állatnak nevezte.
A rejtélyes lény, amely mintegy 10 000 éve népesítette be a Földet, s teste rágcsálóéhoz, lábai tevééhez, orra az elefántéhoz hasonlított, valójában a modern lovakkal állt rokonságban – írja a Telegraph legfrissebb kutatási eredményekre hivatkozva.
Ian Barnes kutatásvezető, a Natural History Museum munkatársa a Science Dailynek elmondta, noha 180 éve vizsgálják a maradványokat, nem sikerült tisztázni eredetüket.
A dél-amerikai patásokat az emlősök evolúciós családfáján nehéz elhelyezni, mivel anatómiailag furcsa egyvelegek, amelyek nagy változatosságban mutatják egymással rokonságban nem álló fajok vonásait – mondta el Ross MacPhee, az American Museum of Natural History munkatársa. Ez teljesen összezavarta Darwint és munkatársát, Richard Owent a 19. században. Egyszerűen képtelenek voltak meghatározni, hogy ezek a patások óriási rágcsálókkal, elefántokkal, tevékkel, vagy mi egyébbel álltak rokonságban.
A HMS Beagle
Mások is próbálkoztak ősi DNS-elemzéssel – fosszíliákból kivont DNS-sel -, ám hamar kiderült, hogy a terület nedves körülményei miatt már nem lehet a maradványokból DNS-t kinyerni. Az áttörést az jelentette, amikor a kutatók a csontokban megtalálható rostos fehérjét, a kollagént kezdték elemezni, amely képes szélsőséges körülmények között is megmaradni több millió éven át. A fehérjéket felépítő aminosavak bázissorendjét ugyanis a DNS egy szakaszának bázissorendje határozza meg. E miatt a kapcsolat miatt lehet árulkodó, ha a különböző fajokban lévő ugyanazon fehérje aminosav-összetételét megvizsgálják és összevetik.
A kutatók Uruguayban és Argentínában talált Toxodon platensis- és Macrauchenia patachonica-csontok 48 fosszíliáján végezték el a proteomikai, a fehérjeállomány mennyiségi és minőségi elemzését – mondta el Frido Welker, a Max Planck Intézet munkatársa, ez pedig megnyitotta az utat a további finomabb paleontológiai és paleoantropológiai vizsgálatokhoz, ezekből pedig kiderült, hogy a legfurcsább lény legközelebbi rokonai manapság a páratlan ujjú patások, amelyek közé a ló-, orrszarvú- és tapírfélék is tartoznak.
A fiatal Darwin
A furcsa állat fajának ősei mintegy 60 millió éve népesítették be Dél-Amerikát és mintegy 10 000 éve haltak ki.
Karosszékben: A fiatal Darwin kallódását egyre nagyobb aggodalommal figyelte apja. Így aztán, amikor a 22 éves fiút világ körüli tudományos utazásra invitálták a HMS Beagle-re, apja állta a költségeket. A hajóút öt éven át tartott, Darwinnak Dél-Amerika természetrajzát kellett a helyszínen tanulmányoznia, de az utazás alatt nagy kutatóutakat tett és ásatott is Dél-Amerikában. Ez az út alapozta meg tudományos karrierjét.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek