Mind ez ideig nem volt világos, mi történt a 3 millió éve kihalt emberféle és a 2,4 millió éve megjelent ember közötti kritikus félmillió évben.
Homo habilis (rekonstrukció)
A nemrégiben előkerült állkapocscsont a legrégebbi ember-lelet, amit valaha megtaláltak. Az eddig tudományosan pontosan nem besorolt, Homo-fajtól származó maradvány mintegy 400 000 évvel tolja ki a Homo-faj megjelenésének kezdetét.
Afrikában évtizedek óta keresik a hiányzó láncszemet, amikor a Homo-faj az emberré válás törzsfáján elvált az emberféle australopithecusoktól és önálló fejlődésnek indult. Mind ez idáig a legkorábbi biztosan Homótól származó lelet ugyanis 2,3-2,4 millió éves volt.
A Ledi-lelet (Live Science)
Egy nagy szakadék tátong a 2,4 millió éves Homo és a mintegy 3 millió éve kihalt A. afarensis között – mondta el Brian Villmoare, a Nevada Egyetem professzora a Live Science-nek hozzátéve, hogy most ez a szakadék szűkül, mert az új Homo-lelet kora 2,8 millió év.
A Homo-állkapocscsontot az amerikai-etióp kutatócsoport egyik etióp munkatársa, Chalachew Seyoum fedezte fel még 2013-ban Ledi-Geraru lelőhelyen az etióp Afar régióban.
A tudományosan LD 350-1-nek elnevezett, de a kutatók által csak Ledinek hívott lelet egy alsó állkapocscsont bal oldali része öt foggal. A maradvány korát az alatta és felette talált vulkáni hamu izotópos mérésével állapították meg.
A lelőhely (Live Science)
Azonnal tudtuk, hogy egy fontos őst találtunk, boldogan ugrottunk fel és rohantunk le a domboldalról, ahol ráakadtunk – mondta el Villmoare.
A lelőhely egyébként közel van Hadarhoz, ahol a Lucyként ismertté vált A. afarensis-maradványt felfedezték. Ledi „csak” mintegy 200 000 évvel volt fiatalabb Lucynél, s antropológiai jegyeiből jól kivehetők a két faj közötti átmeneti vonások. Ledi primitívebb felépítésű állkapocscsontja még az australopithecusokéhoz hasonlatos, de fogai és állkapocscsontjának arányai már egyértelműen a Homókhoz sorolja.
Lucy (rekonstrukció)
Azt még nem sikerült megállapítani, hogy egy eddig ismeretlen, új fajhoz tartozik-e, vagy a korai Homo-fajhoz, a Homo habilishez. Jelenleg folyik a kutatás további csontmaradványok után, hogy többet tudjunk meg felépítéséről – mondta el Villmoare.
Karosszékben: A kutatócsoport geográfusai azt is megállapították, hogy a kérdéses időszakban, mintegy 2,8 millió éve a mai Etiópia környékén jóval szárazabbá vált az időjárás, s úgy vélik, ez a környezeti változás lehet az egyik oka az új faj, a Homo kialakulásának.Ez is érdekes:
Utolsó kommentek