Köszönöm a támogatást

A blog a Facebookon

Látogatók (2012.05.10-től)

Utolsó kommentek

Korábbi bejegyzések

Feedek

Címkék

afrika (2) agyaghadsereg (2) akkád (2) ale (2) alexandrosz (2) amerika (2) anglikán (2) angolszász (2) angolszászok (2) antecessor (2) antik (2) antropológia (4) apolló (3) aranysisak (2) arcrekonstrukció (3) armada (2) ásatás (2) asszíria (3) athén (2) atomháború (2) australopithecus (3) autizmus (2) aviatika (13) baál (2) babilon (2) babona (3) biblia (4) bizánc (2) bolzano (3) borgia (2) boszorkány (3) britannia (3) bronzkor (4) buddhizmus (2) bulgária (2) búvárrégészet (30) cár (3) carter (2) dánia (2) denisovai (2) desperate dan (2) dionüszosz (2) dornier (2) Down-szindróma (2) drake (3) drakula (3) dundee (3) dzsingisz kán (2) ecsegfalva (2) egyiptom (16) egyiptománia (2) ehnaton (5) első világháború (2) emberré válás (10) enigma (2) erectus (2) érmék (2) evangélium (4) evolúció (4) expedíció (2) expedíciók (3) fáraó (2) felfedezések (18) felfedezők (2) fémkereső (4) filmtörténet (5) firenze (2) fizika (3) flamand (2) floresiensis (3) földművelés (4) forradalom (2) fosztogatás (3) fotótörténet (8) francia forradalom (2) franco (2) franklin expedíció (2) genetika (3) germánok (4) gulag (3) gyeniszovai (3) hadrianus (2) hadtörténelem (3) hadtörténet (2) hajóroncs (4) hajóroncsok (5) hajózás (2) harald (2) harangedényes (2) háromkirályok (2) hasfelmetsző jack (2) heidelbergensis (3) hellénisztikus (2) hellenizmus (5) herculaneum (2) heródes (2) hidegháború (4) himmler (2) hippokrasz (2) hitler (16) hobbit (3) holokauszt (3) homo (12) Homo erectus (2) homo habilis (2) homo sapiens (3) hunyadi (2) húsvét (3) inka (4) irodalom (8) irodalomtörténet (13) jégember (2) jeruzsálem (5) jézus (3) jordánia (3) kalózok (4) kán (2) karácsony (3) katakombák (3) kelta (3) kelták (8) kémek (4) kenya (2) kereszténység (8) keresztesek (3) kína (5) kincsvadász (2) kódfejtés (6) kódok (3) kolumbusz (3) konyha (2) kormeghatározás (2) középkor (70) Közép Amerika (2) kriptográfia (2) kultúra (19) láp (3) leonardo (12) líbia (2) Lineáris A (2) londinium (2) maja (3) maják (4) makedónia (2) marx (2) második világháború (48) matematika (3) mediciek (2) meteorit (3) mezopotámia (4) michelangelo (3) mikulás (2) minósz (2) mitológia (2) mona lisa (2) mongólia (2) műkincs (44) műkincs-fosztogatás (2) műkincspiac (2) műkincsrablás (4) múmia (11) múmiák (9) művelődéstörténet (107) művészet (4) náci (4) nácik (9) Nagy Sándor (2) nagy sándor (2) napóleon (7) nápoly (4) napraforgók (2) neander-völgyi (8) Neander völgyi (2) nefertiti (4) neolitikum (7) neolitikus (5) néprajz (2) népvándorlás (3) nobel (2) nyelvészet (2) nyelvtörténet (5) ókor (98) olaszország (2) olimpia (2) olvadó tehén (2) őskor (31) őstörténet (3) ötzi (3) pamukkale (2) partraszállás (2) pazirik (3) pele (2) peru (2) pestis (4) pompeji (4) ppna (2) prága (2) RAF (2) régészet (4) rembrandt (3) reneszánsz (5) repéstörténet (3) repülés (4) repüléstörténet (9) restaurálás (2) római birodalom (33) római kor (46) roncskutatás (6) roncsok (5) salai (2) sapiens (3) seracini (2) sforza (2) Shakespeare (2) sírrablás (2) skócia (2) sporttörténet (2) Stonehenge (2) szakkara (2) szardínia (2) szarmata (2) szesztilalom (2) sziklarajzok (3) szíria (2) szkíta (2) szkíták (4) szonár (2) táblásjáték (2) talajradar (2) találmányok (2) tengeralattjárók (3) térképek (3) tetoválás (4) theo van gogh (2) titanic (3) tollense (2) torinói lepel (2) törökök (3) törökország (6) török kor (2) törvényszéki (3) tower (2) tőzegláp (2) trákok (3) trepanálás (2) tudomány (10) tudománytörténet (3) tudor (2) tudorok (4) Tudorok (2) tutankhamon (4) tűzhasználat (2) uffizi (3) újkor (3) újvilág (4) unesco (2) vallástörténet (2) vámpírok (2) van gogh (5) vatikán (2) velence (2) vezúv (2) VIII. Henrik (3) viking (2) vikingek (8) világháború (34) világháborúk (5) vincent van gogh (2) viselettörténet (4) wilkinson (3) york (2) zahi hawass (2) zenertörténet (4) zenetörténet (6) Címkefelhő

Bejegyzéseim naptáron

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hová tűnt a Húsvét-sziget népe?

2015.01.17. 20:25 :: Juhari Zsuzsanna

Egy új elmélet szerint a természet győzte le őket.

chile-easter-island-two-heads-lt-header.jpg

Néhány szakértő eddig úgy vélte, a rapanui népesség azért halt ki, mert a Csendes-óceán délkeleti részén lévő szigetükön lévő természeti erőforrásokat kimerítették.

Többen vélik úgy azonban, hogy a lakosság azután tűnt el, miután a szigetet felfedező európaiak behurcolták az ott addig ismeretlen betegségeket, a túlélőket pedig rabszolgának adták el.

Egy új kutatás azonban egy harmadik lehetőséget vet fel: a természeti erőforrások, a csapadék változékonysága, föld kimerülése vezetett a hanyatláshoz, ám nem okozott teljes kihalást az európaiaknak a szigetre való 1722-es megérkezéséig.

"Kutatási eredményeink alaposan megleptek. A múltban inkább úgy véltük, kevés az esélye annak, hogy az európaiak megjelenése előtt omlott volna össze társadalmuk – mondta el a LiveScience-nek Thegn Ladefoged, az új-zélandi Auckland Egyetem antropológiaprofesszora.

A szigeten 1200 körül letelepedett rapanui népesség régészeti leletei azt mutatják, hogy idővel az előkelők házai pusztulásnak indultak, a föld művelésével a lakosság felhagyott és barlangokba húzódott és egyre több lándzsahegyet készített obszidiánból, ami háborúskodásra és felfordulásra utal.

images.jpg

Ez jól látható a régészeti leletekből, a problémát az okozta, hogy nem volt világos, mindez mikor történt. Az európaiak megérkezte előtt vagy után? A kutatás kezdetén arra számítottunk, hogy az eredmény az európaiak megérkezte utáni összeomlást fogja igazolni. De nem így történt – mondta el Ladefoged.

A datáláshoz több mint 400 obszidiáneszközt és -szilánkot vizsgáltak, amelyek a sziget több pontjáról származtak.

Amikor az obszidián (vulkáni üveg) eltörik, és levegővel érintkezik, felszíne vizet köt meg a környezetéből. Az idő előrehaladtával rajta keletkező hidratációs réteg vastagsága jelzi korát.

Az eszközök kora erős szóródást mutatott a sziget különböző pontjain. Az északnyugati part menti terület folyamatos fejlődést igatolt 1220 és 1650 között, 1650 után azonban egy erőteljes és gyors visszaesés látszik – vagyis jóval az európaiaknak a szigetre való megérkezte előtt.

A sziget belsejében lévő hegyvidékes részen gyors növekedés figyelhető meg 1200 és 1300 között, ezt egy lassúbb fejlődés követte 1480-ig, ezután stagnálás figyelhető meg, majd 1705-1710 körül a hanyatlás jelei láthatók – megint csak az európaiak megérkezte előtt.

A közvetlen tengerparti rész más képet fest. Itt lassú növekedés figyelhető meg 1250 és 1500 között, majd gyorsuló növekedés 1690-ig, ezután stagnált az európaiak megérkezte után is, a hanyatlás itt 1850 után következett be.

Ezt az eltérő fejlődést illetve hanyatlást a sziget eltérő klímája okozhatta, a part menti rész aszályos lett, a belső terület földje nem volt termékeny, ezzel szemben a tengerparti rész klímája kedvező, földje termékeny volt.

easter-island.jpg

Az első európaiak a szigeten

Jól látható, hogy az itt lakók nem merítették ki a természeti erőforrásokat, sőt állandó küzdelemben álltak a természet változékonyságával és ezt a küzdelmet elveszítették jóval az európaiak megérkezte előtt.

Karosszékben: A holland Jakob Roggeveen 1722 húsvét vasárnapján fedezte fel a szigetet, innen kapta nevét. Mivel a szigetlakókat nem lepte meg az európaiak látványa, úgy vélik, korábban már járhattak a szigeten. A sziget titokzatos szobrairól híres. Miként Fejek alatt testek c. posztban írtam, nem tudni, mikor állították a szobrokat, és azt sem tudni, honnan érkezett oda a rapanui népesség.

 

 

sas.jpg

 

Ez is érdekes:

A Jó a Gonosz ellen

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://juharizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr347083569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.01.17. 21:21:46

És vajon kik lehettek az első európaiak, akikkel - Jakob Roggeveen előtt - találkozhattak?

Kinai cuccok blog · http://kinaicuccok.blog.hu 2015.01.17. 21:52:20

Én anno azt olvastam hogy simán csak kiirtották a fákat, ami nem tudott regenerálódni és utána már nem tudtak csónakot építeni a halászathoz, a föld pedig nem adott annyi kaját.
Tudtommal az sosem volt vita tárgya hogy az európaiak megjelenése előtt már rég leáldozott a csillaguk, egy minimális csoport élt már csak ott, amennyit a föld el tudott tartani.

teddybear01 2015.01.18. 20:01:53

Érdekes, érdekes. A Húsvét-szigeten a bennszülöttek legendái gyakorlatilag a résztvevők neveivel együtt leírják a szigeti háború egész történetét, amit a régészeti feltárások is megerősítenek. Ez persze nem tetszik egy mostani antropológusnak és egészen más történelmet generál.

Measurer 2015.01.18. 20:02:41

Van olyan vélemény,amely szerint így is ökológiai siker volt a Húsvét-szigetek népességének fennmaradása. Valamikor 10000-en, Cook idejében még mintegy 700-an voltak, s csak a XIX.sz.ban csökkent le a lakosság csaknem 100 főre.

A környezeti körülményekhez folyamatosan alkalmazkodni kényszerülő szigetlakók a XVIII.sz.ban már csak az egyébként minden magot-sarjat-rügyet elpusztító polinéziai patkánnyal és zöldségekkel tengették életüket. De az európaiaktól nem kértek élelmet, tehát valamilyen élelmezési egyensúly kialakult.
A fa hiánya miatt halászhajót építeni nem tudtak, és csak a parti vizekre tudtak kimerészkedni.
Meglehet, az obszidián eszközök elsősorban a patkányok megöléséhez és feldolgozásához kellhettek.

bIQa 2015.01.18. 20:59:16

Nem látom az igazolását annak, ami állítólag az újdonság lenne. A szélsőséges klímaingadozás az el Nino jelenség miatt arrafelé egyrészt természetes, másrészt bárhol a világon előfirdul, anélkül hogy a népesség kihalásához vezetne. Emellett az emberi tevéókenység, a deforesztáció önmagában is befolyásolhatja a helyi mikroklímát, így akár másodlagos lehet a változás

Legvalószínűbbenek látszik - számos analógia alapján - hogy az ökológiai egyensúly megbontásával kiszolgáltatottá tették magukat a klímaváltozásnak, így a végső döfést egy máskülönben nem annyira jelentős változáshulllám adta meg

Mint amikor egy szívbeteg felpörgeti magát és akkor kampec neki. De az igazi ok mégiscsak a meglévő szívbetegség, nem pedig a hirtelen jött izgalom

kék madár 2015.01.19. 08:05:47

ezt mar leirta Jared Diamond a Collapse-ben 10 eve, ahhoz kepest ebben tenyleg nincs ujdonsag
süti beállítások módosítása