Einstein kislányát feltehetően soha nem látta, a postás pedig ősi ellensége volt.
Mileva és Einstein
Az Albert Einstein-archívum őrzi a 22 éves ifjú levelét, amelyet arra a hírre írt, hogy megszületett kislánya, Lieserl főiskolai csoporttársától, későbbi feleségétől, Mileva Marićtól. Hogy az akkor a magyarországi Titelen élő szerb lány megkapta-e a levelet, azt nem tudni.
A levelet Bernből keltezték 1902. február 4-én és egy sor kérdést tesz fel benne az izgatott ifjú apa: “Egészséges, sokat sír? Milyen a szeme? Melyikünkre hasonlít? Ki ad neki tejet? Van étvágya? Szóval teljesen kopasz. Annyira szeretem és még nem is ismerem!”.
Einstein Milevával és idősebb fiával
A levél egyike azon, Einstein első 44 évéből származó 5000 dokumentumnak, amelyet online elérhetővé tettek eredeti német nyelven, illetve angol fordításban. A naplók, levelek, születési bizonyítvány, tudományos értekezések stb. a Princeton University Press Albert Einstein-gyűjtemény részei, és időben lefedik 1921-et is, amikor a fiatal tudós megkapta a Nobel-díjat a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért.
Azt szeretnénk, ha nemcsak a kutatók, történészek, szakértők, hanem a széles közönség is hozzáférne a becses forrásgyűjteményhez – mondta el Diana Kormos-Buchwald, az Einstein Papers Project igazgatója a Guardiannek.
A dokumentumok hű képet adnak arról, miként lett a nem túlzottan sikeres főiskolai hallgatóból rendkívüli elme, aki ebben az időben írta meg három alapvetését (a Brown-mozgásról, a fényelektromos jelenségről és a speciális relativitáselméletről), amelyért sokak szerint egyenként is Nobel-díjat érdemelt volna.
Einstein 1900-ban szerezte meg főiskolai diplomáját, de sokáig nem talált tanári állást. Milevának ezért is kellett hazautaznia, hogy otthon szülje meg gyermekét.
Az 1902-ben született kis Lieserl sorsa a mai napig rejtély. Annak ellenére, hogy az ifjú apa boldog volt, mindkettejüket családjuk tartotta el. Talán ez is volt az oka annak, hogy többé nem sok szó esett róla, vagy meghalt, vagy árvaházba vagy nevelőszülőkhöz került. Arról semmilyen feljegyzés nincs, hogy Einstein valaha is látta volna.
Einstein kisebb fiával, Eduarddal
Végül főiskolai csoporttársa, a matematikus Grossmann Marcell apjának segítségével kapott állást a Svájci Szabadalmi Hivatalban szabadalomvizsgálóként 1902-ben. Később azt mondta, jól érezte magát a hivatalban és sokat tanult ott. Marić a hírre – a kislány nélkül - Bernbe utazott, és 1903-ban összeházasodtak.
A házaspárnak ezután két fia született, de kapcsolatuk megromlott. Albert viszonyt kezdett unokatestvérével, az akkor már kétgyerekes Elsa Löwenthallal. Einstein az első világháború idején már a berlini egyetem professzoraként közölte Milevával, hogy el akar válni, a háború végén, 1919-ben ez meg is történt. Einstein néhány hónap múlva feleségül vette Elsát.
Einstein Elsával
A levelekből az is kiderült, mennyire nyomasztotta a hírnév. 1920-ban azt írta egyik levelében: A postás az én ősi ellenségem, nem tudom lerázni magamról ezt a szolgaságot, a hírnevet, amit az újságok, riporterek rám aggattak. A hírek közül, amit hoz, néhány egész kellemes, de ez csak egy kis töredék.
1922-ben már ezt írja: “Ma imádnak, holnap már ócsárolnak vagy meg is feszítenek, ez a sorsa annak az embernek, akit – isten tudja, miért - az unatkozó közönség felkap”.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek