A Farkasveremben mindennap tartottak eligazítást. Ám a férfi, aki szemét, karját adta a hitleri Németországért, aznap iratok helyett bombát vitt a táskájában.
A szovjet határhoz közeli Farkasverem Hitler keleti főhadiszállása volt. Az 1944 júliusában odaérkező 37 éves Claus Schenk von Stauffenberg gróf arisztokrata, katolikus katonatiszt volt. Mindenki szerint rendkívül jó megjelenésű, magas, vidám férfi – mondta el a BBC-nek fia, a 80 éves Berthold Schenk Graf von Stauffenberg.
1943-ban Stauffenberg súlyosan megsebesült Észak-Afrikában, elvesztette szemét, jobb kezét és bal kezén két ujját. Berthold Stauffenberg szerint azonban a háborús sebesülések annyira megszokottak voltak akkoriban, hogy nem nagyon zaklatta fel a családot a dolog, örültek, hogy életben maradt.
Stauffenberg nyíltan nem politizált, konzervatív és nacionalista gondolkodású katonatiszt volt. Támogatta a náci politikát, ám a háború előrehaladtával, kiábrándult Hitler politikájából, felháborította az a sok atrocitás, amit elkövettek az emberek ellen, ráadásul meggyőződésévé vált, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni. „Hitler teljesen más típusú ember volt, mint amit mi elfogadhatónak tartattunk” – mondta el Berthold Stauffenberg a BBC-nek, aki 1944-ben 10 éves volt.
Miután sebesüléséből felépült, Stauffenberget megkereste Henning von Tresckow tábornok és beavatta a tervbe, hogy néhányan úgy vélik, Hitlert meg kell állítani, meg kell ölni.
Stauffenberg csatlakozott az összeesküvőkhöz, hónapokon át készültek a merényletre, többször meg is kísérelték, de végül minden kudarcba fulladt, az idő pedig sürgetett.
Ekkor jött az ötlet, hogy Stauffenberg vigyen magával táskabombát az eligazításra. Berthold szerint nem voltak biztosak abban, hogy Stauffenberg átjut az ellenőrzésen, de Tresckow azt mondta, ha elbuknak is, a világ tudni fogja, hogy nem mindenki ért egyet Hitlerrel Németországban.
Berthold Stauffenberg szerint anyja kitalálta, hogy férje mire készül, és próbálta lebeszélni, de a bombakísérletről nem tudott. Tudták viszont, mi lehet a következmény, ám Berthold szerint, aki maga is katonatiszt lett, háborúban az élet nem olyan fontos, mint békében.
1944. július 20-án Stauffenberg átjutott az ellenőrzésen, letette fekete táskáját a hatalmas, vastag faasztal masszív lába mellé és valamilyen ürüggyel kiment. Amikor a robbanást meghallotta, azt hitte Hitler meghalt. De nem így történt, az asztalláb felfogta a robbanás erejének egy részét, és Hitler, másokkal együtt, túlélte. Négyen haltak meg.
A merénylet idején Stauffenberg terhes felesége, Nina a négy gyerekkel a családi birtokon volt. Másnap anyánk nekem és a bátyámnak elmondta, apánk merényletet kísérelt meg Hitler ellen. Nem értettem, ez hogyan történhetett meg, de anyám azt mondta, apánk Németországért tette. Sokként ért a hír, mindig úgy tudtam a 10 évem alatt, hogy a Führer csodálatos ember. Ám éjszaka jött a Gestapo, és letartóztatta anyámat, nagyanyámat és nagybátyámat. Bennünket, gyerekeket gyermekotthonba vittek, velünk senki nem beszélt a történtekről, de különböző neveket kaptunk többször is, úgy gondoljuk, talán ilyen nevű családokhoz akartak minket adni a háború után, nyilván jó SS-családokhoz – mondta el Berthold.
Berthold anyját a ravensbrücki koncentrációs táborba vitték, több száz embert megkínoztak és meggyilkoltak. Anyám soha többé nem ment férjhez, számára csak egy férfi létezett, és ő megőrzött egy kis becsületet a német népnek a nácizmusból – mondta el a fiú a BBC-nek.
Képek: Stauffenberg a feleségével, a terem a robbanás után, Hitler nadrágja, amit a merényletkor viselt
Karosszékben: A tisztogatásoknak esett áldozatul a legendás tábornok, az Afrika-hadtest parancsnoka, a sivatagi róka, Rommel is. Közvetlenül nem vett részt a merényletben, de tudott róla és nem jelentette fel az összeesküvőket.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek