A trónbitorló darabokra törte az étkészletet, hogy megvegye az ellenfél katonáit.
Holland régészek különös kincsleletet tártak fel a limburgi Echt közelében. Az aranyérméket és aranyozott ezüst étkészletdarabokat 411 után, a Római Birodalom bukása előtt nem sokkal ásták el. Mivel eddig sem települést, sem sírt nem találtak a kincs lelőhelyének közelében, feltehető, hogy valaki a vagyonát rejtette el és már nem tudott érte visszatérni. Ez nem is meglepő, hiszen Európa a meggyengült Nyugatrómai Birodalomra zúduló barbár törzsek betörései nyomán katonai és politikai káoszba süllyedt – írja a Past Horizons a Vrije Universiteit Amsterdam közleménye alapján.
De miért volt darabokban az étkészlet, hiszen jól láthatóan szándékosan törték össze azokat?
1990-ben egy földműves két aranyérmét fordított ki a földből. Az egyik érmét azonban elejtette, és hiába kereste, nem találta. 2014-ben beszerzett egy fémkeresőt és unokaöccsével visszatért a helyszínre. Újabb öt érmét találtak. Ekkor értesítették a régészeket, akik egy aranygyűrűt, egy ezüstrudat, szándékosan összetört ara
nyozott ezüst étkészlettöredékeket és 12 aranyérmét tártak fel. Ez utóbbiak közül a legutolsót a trónbitorló III. Constantinus (407-411) verette.
A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) előtt germán törzsek törtek be a Rajna-vidékre is, s a kaotikus politikai-katonai helyzetben a rómaiak már alig-alig tudták érvényesíteni hatalmukat. III. Constantinus, a magát Britanniában császárrá kikiáltó hadvezér megpróbálta a Rajna mentén visszaállítani a római uralmat, és megállítani a germán csapatokat. De mint Orosius és Zosimus töténetírók elbeszélik, nemcsak erődöket emelt a cél érdekében. Pénzért germán hadvezéreket állított saját katonai szolgálatába – írta Nico Roymans régész az egyetem honlapján.
Az Echt-kincs egy ilyen, III. Constantinusnak szolgáló germán hadvezér vagyona lehetett, sokáig azonban nem örülhetett neki, mert röviddel 411 után a kincset már a földbe temették.
Az Echt-kincs egyik töredéke eredetileg egy 70 cm átmérőjű, 2,25 kg súlyú aranytál lehetett. Ám a teljes tál soha nem került a katonához. Kutatók szerint ilyen rendkívüli értékű tálból egyrészt nem sok akadt, másrészt egy egyszerű katona 
nem is értékelhette, legfeljebb anyaga lehetett vonzó számára. Mivel több helyen is kerültek elő ilyen töredékek, a kutatók szerint az 5. század elejére kialakulhatott az a gyakorlat, hogy a római hadvezérek kisebb darabokra tördelték az értékes készleteket és azokkal fizették meg a germánok szolgálatait.
Ez is érdekes:
Az elveszett húsvéti tojás
Utolsó kommentek