A világhírű képről sokáig azt hitték, a zseniális fiú festette, de most kiderült, hogy a magyar apa önarcképe.

Ha igaz a feltételezés, akkor meg kell változtatni az ifjabb Albrecht Dürerről alkotott elképzelést és nem a semmiből érkezett, elszigetelt reneszánsz géniusz volt, hanem egy nagyon tehetséges, de világhírre nem jutott magyar művész fia – mondta el Stephan Kemperdick, a berlini Gemäldegalerie korai német és holland festészeti kurátora az Art Newspapernek.

Eddig úgy vélték, hogy az ifjabb Albrecht készítette azt a kettős portrét az apjáról és az anyjáról, amelyeket ma a firenzei Uffizi Galéria, illetve a nürnbergi Német Nemzeti Múzeum őriz. Mind a kettőről azt feltételezték, hogy 1490 körül festette az ifjabb Dürer 19 éves korában. Csakhogy a két kép stílusa nagyon eltérő: a papa sokkal naturalisztikusabb ábrázolású. Kemperdick szerint kizárt, hogy a két képet ugyanabban az időben ugyanaz a festő festette volna. Ráadásul az apát ábrázoló festmény megdöbbentő hasonlóságot mutat a bécsi Albertinában őrzött önarcképpel, amelyről biztosan tudjuk, hogy az idősebb Albrecht Dürer rajzolta.

Két dolog képzelhető el: az ifjabb Dürer a rajz alapján festette meg apját. De ez meglehetősen abszurd feltételezés, hiszen miért támaszkodott volna egy zseniális tehetség más rajzára. A másik lehetőség, hogy a képet a papa festette - és ez a valószínűbb - mondta el Kemperdick az Art Newspapernek. És ha a feltevése igaz, akkor ez az egyik legkorábbi festett önarckép az európai művészetben.

Ifjabb Albrecht Dürer Családi krónikájában azt írja, az idősebb Albrecht aranyműves volt és hosszabb időt töltött németalföldi “künstler”-ek között mielőtt 1455-ben Nürnbergbe költözött. Művészettörténészek régóta vitatkoznak a német “künstlern” szó krónikabeli jelentésén.

Az amúgy művészeket jelentő szó ez esetben tényleg művészeket vagy inkább aranyműveseket jelent. Kemperdick szerint tényleges művészt kell itt értenünk, amit alátámaszt a képen nemrégiben elvégzett infravörös felvétel is, amelyen jól látható, hogy az eredeti verzión a háttérbe – korabeli németalföldi szokásoknak megfelelően - egy ablakot festettek, amit utóbb átfestettek.

A kurátor szerint az idősebb Albrecht azért ment Németalföldre, hogy festőművészi képességeit fejlessze, de Németországban aranyművességgel tudta megkeresni a család kenyerét, s azontúl passzióból festett csak, s talán tanította is nálánál tehetségesebb fiát. Ha így van – minden bizonnyal megnő a kereslet az idősebb Dürer művei iránt – véli az Art Newspaper.

Képek: középen az id. Albrecht Dürer önarcképe, lenn a család háza az 1900-as évek elején Nürnbergben

Karosszékben: Idősebb Albrecht Dürer (1427-1502) a Gyula melletti Ajtóson született, innen ered a neve is (az ajtó németül Türr), magát még mint Türert szignálta mindenütt. Gyulán tanulta ki az aranyművességet, s indult Németalföldre, majd végül Nürnbergben telepedett le, ahol elvette mestere lányát, aki 18 gyermeket szült neki, ám közülük csak 3 érte meg a felnőtt kort.

Ez is érdekes:

Az elátkozott Voynich-kézirat