Köszönöm a támogatást

A blog a Facebookon

Látogatók (2012.05.10-től)

Utolsó kommentek

Korábbi bejegyzések

Feedek

Címkék

afrika (2) agyaghadsereg (2) akkád (2) ale (2) alexandrosz (2) amerika (2) anglikán (2) angolszász (2) angolszászok (2) antecessor (2) antik (2) antropológia (4) apolló (3) aranysisak (2) arcrekonstrukció (3) armada (2) ásatás (2) asszíria (3) athén (2) atomháború (2) australopithecus (3) autizmus (2) aviatika (13) baál (2) babilon (2) babona (3) biblia (4) bizánc (2) bolzano (3) borgia (2) boszorkány (3) britannia (3) bronzkor (4) buddhizmus (2) bulgária (2) búvárrégészet (30) cár (3) carter (2) dánia (2) denisovai (2) desperate dan (2) dionüszosz (2) dornier (2) Down-szindróma (2) drake (3) drakula (3) dundee (3) dzsingisz kán (2) ecsegfalva (2) egyiptom (16) egyiptománia (2) ehnaton (5) első világháború (2) emberré válás (10) enigma (2) erectus (2) érmék (2) evangélium (4) evolúció (4) expedíció (2) expedíciók (3) fáraó (2) felfedezések (18) felfedezők (2) fémkereső (4) filmtörténet (5) firenze (2) fizika (3) flamand (2) floresiensis (3) földművelés (4) forradalom (2) fosztogatás (3) fotótörténet (8) francia forradalom (2) franco (2) franklin expedíció (2) genetika (3) germánok (4) gulag (3) gyeniszovai (3) hadrianus (2) hadtörténelem (3) hadtörténet (2) hajóroncs (4) hajóroncsok (5) hajózás (2) harald (2) harangedényes (2) háromkirályok (2) hasfelmetsző jack (2) heidelbergensis (3) hellénisztikus (2) hellenizmus (5) herculaneum (2) heródes (2) hidegháború (4) himmler (2) hippokrasz (2) hitler (16) hobbit (3) holokauszt (3) homo (12) Homo erectus (2) homo habilis (2) homo sapiens (3) hunyadi (2) húsvét (3) inka (4) irodalom (8) irodalomtörténet (13) jégember (2) jeruzsálem (5) jézus (3) jordánia (3) kalózok (4) kán (2) karácsony (3) katakombák (3) kelta (3) kelták (8) kémek (4) kenya (2) kereszténység (8) keresztesek (3) kína (5) kincsvadász (2) kódfejtés (6) kódok (3) kolumbusz (3) konyha (2) kormeghatározás (2) középkor (70) Közép Amerika (2) kriptográfia (2) kultúra (19) láp (3) leonardo (12) líbia (2) Lineáris A (2) londinium (2) maja (3) maják (4) makedónia (2) marx (2) második világháború (48) matematika (3) mediciek (2) meteorit (3) mezopotámia (4) michelangelo (3) mikulás (2) minósz (2) mitológia (2) mona lisa (2) mongólia (2) műkincs (44) műkincs-fosztogatás (2) műkincspiac (2) műkincsrablás (4) múmia (11) múmiák (9) művelődéstörténet (107) művészet (4) náci (4) nácik (9) nagy sándor (2) Nagy Sándor (2) napóleon (7) nápoly (4) napraforgók (2) neander-völgyi (8) Neander völgyi (2) nefertiti (4) neolitikum (7) neolitikus (5) néprajz (2) népvándorlás (3) nobel (2) nyelvészet (2) nyelvtörténet (5) ókor (98) olaszország (2) olimpia (2) olvadó tehén (2) őskor (31) őstörténet (3) ötzi (3) pamukkale (2) partraszállás (2) pazirik (3) pele (2) peru (2) pestis (4) pompeji (4) ppna (2) prága (2) RAF (2) régészet (4) rembrandt (3) reneszánsz (5) repéstörténet (3) repülés (4) repüléstörténet (9) restaurálás (2) római birodalom (33) római kor (46) roncskutatás (6) roncsok (5) salai (2) sapiens (3) seracini (2) sforza (2) Shakespeare (2) sírrablás (2) skócia (2) sporttörténet (2) Stonehenge (2) szakkara (2) szardínia (2) szarmata (2) szesztilalom (2) sziklarajzok (3) szíria (2) szkíta (2) szkíták (4) szonár (2) táblásjáték (2) talajradar (2) találmányok (2) tengeralattjárók (3) térképek (3) tetoválás (4) theo van gogh (2) titanic (3) tollense (2) torinói lepel (2) törökök (3) törökország (6) török kor (2) törvényszéki (3) tower (2) tőzegláp (2) trákok (3) trepanálás (2) tudomány (10) tudománytörténet (3) tudor (2) Tudorok (2) tudorok (4) tutankhamon (4) tűzhasználat (2) uffizi (3) újkor (3) újvilág (4) unesco (2) vallástörténet (2) vámpírok (2) van gogh (5) vatikán (2) velence (2) vezúv (2) VIII. Henrik (3) viking (2) vikingek (8) világháború (34) világháborúk (5) vincent van gogh (2) viselettörténet (4) wilkinson (3) york (2) zahi hawass (2) zenertörténet (4) zenetörténet (6) Címkefelhő

Bejegyzéseim naptáron

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Megoldatlan a Shapira-ügy

2013.11.11. 17:10 :: Juhari Zsuzsanna

Egy férfit 130 évvel ezelőtt hamisítással vádoltak, ezért öngyilkos lett. A Holt-tengeri tekercsek felfedezése után azonban sokan úgy vélik, más oka volt halálának.

jaff (1).jpg 

Hat hónappal azután, hogy hamisítványnak minősítettek ókorinak vélt iratokat, tulajdonosuk főbe lőtte magát, ám a különös haláleset valódi oka azóta is megfejtetlen maradt: miért halt meg Wilhelm Shapira, a kétes hírű jeruzsálemi régiségkereskedő.

Mert leleplezték, hogy Mózes ötödik könyvének állítólagos legrégebbi töredékeit ő maga hamisította vagy elkeseredésében, hogy a világ nem ismerte fel a nagyjelentőségű kéziratot? Az esetet a Times of Israel idézi fel az évforduló alkalmából.

Shapira 1830-ban született Oroszországban zsidó családban, de amikor 25 évesen Jeruzsálemben letelepedett már kereszténnyé lett. Az óváros keresztény negyedében nyitott régiségboltot, majBSBA230303201L.jpgd feleségül vette a keresztény negyedben lévő maronita rendház kórházában megismert nővért, Roseta Jackelt.

Shapira boltjában feltűnően jól fogytak a bibliai régészeti régiségek, szívesen vették őket utazók, zarándokok, kutatók, akik ekkoriban fedezték fel a Szentföldet és érkeztek oda egyre nagyobb számban. Hogy a növekvő igényt kielégíthesse, Shapira társult egy bizonyos Salim al-Karival, és hamisításba fogtak, amiket részint a boltban árult, részint megjelölt helyeken elásott és az általa szervezett felfedező, régészeti utakon az utazókkal együtt „véletlenül” felfedezett és kiásott.

Legalább 1700 ilyen hamisítvány került csak a berlini múzeumba! Mindenesetre olyan jól jövedelmezett a csalás, hogy családjával az óvároson kívül álló elegáns villába költözött.

Ám kétségtelen, hogy Shapira valódi régiségeket is árult. Nem volt hát meglepő, amikor 1883-ban bejelentette, hogy birtokába került Mózes ötödik könyvének legalább 2000 éves 15 töredéke, vagyis a legkorábbi ismert szövegei, amelyek ráadásul némileg eltértek az ismert, mindössze néhány száz éves másolatokétól, a Shapira-tekercsekben ugyanis volt egy 11. parancsolat is: “Ne utáld a te testvéredet a te szívedben: én vagyok ISTEN, a te ISTENED”.

Shapira a töredékeket a British Museumnak ajánlotta megvételre 1 millió fontért. A leletet a múzeumban kiállították, és tömegek özönlöttek, hogy láthassák a történelmi relikviát.

Azután egy hónappal később egy szakértő megállapította, hogy aBSAO050503200L.jpgz óhéber szöveget egy kelet-európai írhatta, egy másik pedig azt bizonygatta, hogy a szöveget egy néhány száz éves tóratekercs kivágott darabjaira írták, de Shapira fő támadója régi ellensége, kis trükkjei lebuktatója, Charles Clermont-Ganneau francia orientalista-régész volt, aki azzal érvelt: egy tudós számára nyilvánvaló, hogy egy tekercs nem maradhat fenn 2000 éven át.

Shapira kis csalásai nem voltak lényegesek, nyilván mások is éltek velük, most azonban ország-világ előtt szégyenült meg, a múzeum azonnal bezárta a kiállítást, Shapira eltűnt, majd 1884 márciusában egy rotterdami szállodában főbe lőtte magát.

1947-ben aztán egy beduin pásztorgyerek a Holt-tenger mellett, egy qumrani barlangban felfedezte a ma Holt-tengeri tekercsek néven ismert pergameneket. A 2000 éves tekercsek nagy része kiváló állapotban került elő pontosan ott, ahol Shapira megjelölte töredékei lelőhelyét, amelyeket szintén egy arab pásztor talált meg. Azóta a kutatók úgy vélik, Shapira töredékei a qumrani leletanyag részei lehettek, és a férfi mérgében és nem szégyenében lett öngyilkos.

Képek: az óváros a Jaffa-kapunál 1880-ban, Shapira, a piac a keresztény negyedben a 20. század elején, egy töredék (Biblical Archaeology Society)

 bar.jpgKarosszékben: Az úgynevezett Shapira-csíkoknak az 1883-as kiállítás bezárása után nyomuk veszett, majd néhány évvel később a Sotheby's egyik árverésén tűntek fel, ahol 10 guinea-ért keltek el. 1887-ben azonban állítólag tűz martalékává váltak, amikor utolsó tulajdonosuk, Sir Charles Nicholson háza leégett, ennek ellenére Shapira-kéziratok találthatók ma múzeumokban és magángyűjteményekben, de nem tudni, pontosan mennyi és nagyon ritkán láthatók. Kézenfekvőnek tűnik egy alapos tudományos vizsgálat. Nem értem, ez miért várat magára.

baia_underwater_park.jpg 

Ez is érdekes:

Víz alatti palota

2 komment

Címkék: ókor művelődéstörténet műkincs

A bejegyzés trackback címe:

https://juharizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr565627082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr.Treeger 2013.11.12. 18:48:30

A vizsgálat elmaradásának oka, a más szövegezés, illetve a plusz szöveg lehet. A kánonon kívüli szövegeket az egyház továbbra sem szereti. Egy 11. parancs jelentősen megbolygatná a hagyományokat. Az elmúlt 20 évben sokat fejlődött a Biblia kutatás, de szélesebb elfogadottságot mégsem kapott.

Avatar 2013.11.13. 15:10:33

A tízparancsolat egy érdekes része a Bibliának, ugyanis amit ekként szoktak idézni, azokat a parancsolatokat a nép nem ismerhette meg a bibliai sztori szerint, hiszen Mózes a hegyről leérve összetörte a kőtáblákat. Aztán újraírja a kőtáblákat, de akkor meg - szintén a Biblia szerint - más szöveget vés fel rá, mint korábban. Pl. olyan fontos parancsokat, mint hogy "Ne főzz gödölyét az anyja tejében."
ateistanaplo.wordpress.com/2011/06/14/a-tizparancsolat/
süti beállítások módosítása