Kilenc Medici-gyerek csontvázára bukkantak egy rejtett kriptában Firenzében. Hat gyerek a szegények betegségében, angolkórban szenvedett.
Az angolkór kialakulását általában a szegénységgel és a rossz életkörülményekkel hozzák összefüggésbe, amely főként a napfénymentes, sűrűn beépített, északibb városokban szedte áldozatait.
De a firenzei kriptában talált - újszülött és 5 év közötti - gyerekek jól táplált, kiváltságos réteghez tartoztak – mondta el Valentina Giuffra, a Pisa Egyetem palaeopatológusa a Nature-nek.
A kutatók a híres firenzei San Lorenzo-bazilikában 2004-ben egy márványdíszítményre lettek figyelmesek, amelyet elmozdítva egy rejtett kripta lejáratára bukkantak. Nyolc gyermek maradványait fedezték fel a kriptában, a kilencedik gyermek egy közeli koporsóban nyugodott. Giuffra hangsúlyozta a Nature-nek, hogy már az eltemetés helyszíne is jelezte, hogy milyen magas társadalmi réteg tagjai voltak a gyerekek.
A kilenc gyermek közül hatnak a kar- és lábcsontjai szabad szemmel is jól láthatóan az angolkór jeleit mutatták, erősen meggörbültek. Ezt a röntgenfelvételek is igazolták később. Egyiküknek, Filippónak (1577–1582), vagy másként don Filippinó
nak koponyája volt kissé deformált, amely a róla készült korabeli portrén is felfedezhető.
A csontvizsgálatok kimutatták, hogy ez is az angolkór következménye volt.
Az angolkór könnyen megelőzhető helyes táplálkozással, tojás, sajt fogyasztásával, és napfényen tartózkodással, amely a D-vitamin termelődését előidézi.
Hogy megértsék a furcsa jelenséget, a kutatók a csontmaradványok kollagén-állományában található nitrogénizotópot vizsgálták, amely a szervezetbe bevitt fehérje fő forrásáról árulkodik. Kiderült, hogy ezeket a gyermekeket legalább 2 éves korukig csak szoptatták, ami a korban szokás volt.
Történeti források is említik, hogy a 16. században az előkelő gyerekek Itáliában az anyatejen kívül nem kaptak más kiegészítő táplálékot, legfeljebb puha kenyeret és almát, márpedig ezek egyikében sincs D-vitamin.
Ráadásul az is szokásban volt, hogy a gyermeket szorosan bepólyálták és a házban tartották a napfénytől elzárva.
A csecsemőknek az anyaméhben is D-vitaminhoz kellett volna jutniuk, de a kutatók azt feltételezik, hogy már az anyukák is D-vitaminhiányban szenvedtek, mivel a kor divatja szerint kerülték a napfényt, hogy bőrüket fehéren tartsák, de nem segített a korban szintén szokásos sok szülés sem. Az egyik Medici-feleség, Toledói Eleonóra például 11 gyermeket szült 14 év alatt.
Képek: Filippino és koponyájának röntgenképe (Università di Firenze), a kisfiú édesanyjával, Habsburg Johannával, Habsburg Johanna
Karosszékben: A kis Filippino édesanyja Habsburg Johanna, dédapja II. Ulászló magyar király volt, akinek lánya, Jagelló Anna (a fiúcska nagyanyja) Budán született és 15 gyermeket szült Ferdinánd német-római császárnak. Utolsó gyermeke, Habsburg Johanna születésekor halt meg gyermekágyi lázban, miként anyja és nagyanyja is. Habsburg Johanna maga is 8 gyermeket szült és szintén gyermekágyi lázban halt meg. Két lánya élte meg a felnőtt kort, egyikük, Medici Mária IV. Henrik francia király felesége és a XIII. Lajos király anyja lett.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek