Legfrissebb kutatások szerint az európaiak az 5000 éve a Stonehenge-t is építő népek előtt mindössze 6000 évvel veszítették el afrikai őseiktől örökölt sötétebb bőrszínüket.
Egyértelmű összefüggés figyelhető meg a bőrpigmentáció és a földrajzi szélesség között: azok a népek, amelyek hosszabb időt töltenek el magasabb földrajzi szélességeken úgy alkalmazkodnak a környezethez, hogy elveszítik azt a fajta pigmentképződést, ami az alacsonyabb szélességi körökön élő emberekre jellemző – monda el Sandra Beleza, a portugál Porto Egyetem munkatársa, kutatásvezető a NewScientistnek.
A világosabb színű bőr ugyanis több létfontosságú D-vitamint képes előállítani napfény hatására, mint a sötétebb színű bőr.
Azt már tudjuk, hogy a mai ember mintegy 45 000 éve vándorolt be Európába, de az nem volt világos, mikor „fakult ki” a bőrszíne. A Beleza vezette kutatócsoport három, a világosabb bőrpigmentációért felelős gént vizsgált. Noha ezek a gének minden népcsoportban megtalálhatók, jóval általánosabbak az Európában, mint például az Afrikában élők körében, és éppen ez magyarázza azt a bőrszín-különbséget, ami megfigyelhető az európai és a nyugati-afrikai népességek között.
A kutatócsoport 50 európai és 70 szubszaharai származású ember genomját elemezve állapította meg, hogy a három gén – és a világosabb bőrszín –11 000-19 000 évvel ezelőtt terjedt el az európai népcsoportok körében. Vagyis jóval azután, hogy az első modern emberek megérkeztek Európába – mondta el Beleza a NewScientistnek.
A portugál kutatási eredmények alátámasztják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek révén úgy gondoltuk, hogy a modern ember nem rögtön azután veszítette el sötétebb bőrszínét, hogy megérkezett Európába – mondta el a NewScientistnek Katerina Harvati, a németországi Tübingen Egyetem munkatársa.
Korábban Spanyolországban és Olaszországban 40 000-50 000 éves neander-völgyi csontmaradványok DNS-elemzése azt mutatta ki, hogy a Dél-Európában élő unokatestvéreinknek világosabb bőrszíne volt, mint máshol élő társaiknak, hajuk színe pedig vöröses volt. De a neander-völgyiek mintegy 28 000 éve haltak ki, vagyis jóval azelőtt, hogy a mai ember világosabb bőrszínű lett. Nyilvánvaló tehát, hogy – bár genetikusok kimutatták, hogy a két faj keveredett egymással - nem Európában élt unokatestvéreinktől származik ez a hasznos helyi alkalmazkodás.
Ez első megközelítésre nehezen magyarázhatónak tűnik, de mindjárt érthetőbb, ha azt tételezzük fel, hogy a keveredés még a Közel-Keleten megtörtént, amikor a két faj először találkozott egymással. Abban a régióban a neander-völgyinek sötétebb bőrszíne lehetett, ez lehet az oka, hogy a keveredés után sem világosodott ki bőrszínünk – mondta el Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa a NewScientistnek.
Harvati szerint a Neander-völgyiek bőrszíne is változó lehetett, ami nem is csoda olyan faj esetében, amely földrajzilag nagy területet népesített be.
Képek: neander-völgyi rekonstrukciók
Karosszékben: Egyre több részletet ismerünk meg rejtélyes és homályos múltunkból, egy nap pedig talán az is kiderül, miként lehetséges, hogy mára egyedüli homo-túlélőként népesítjük be a földet.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek