A Moszkitó-part hatalmas kiterjedésű, szinte teljesen feltérképezetlen sűrű dzsungel. A legenda szerint valahol ott fekszik az aranyváros.
A kutatók légi lézeres szkenneléssel, légi LiDAR-ral készítettek felvételeket a hondurasi esőerdő, La Mosquitia területéről.
Ekkor vették észre azt a részt, ahol terek, piramisok hálózata látható.
A Ciudad Blancát (A Fehér várost) Hernando Cortez konkvisztádor említette először egy V. Károlynak, a spanyol uralkodónak 1526-ban írt levelében.
Cortez úgy hallotta, hogy a városban, amelyet a tollaskígyó isten, Quetzalcoatl születési helyének is tartottak, hatalmas mennyiségű aranyat halmoztak fel. Ám sem a várost, sem az aranyat nem találták és a halálos veszélyeket rejtő dzsungel is feltáratlan maradt az európaiak előtt. De az aranyvárost nem felejtették el.
1940-ben egy amerikai kalandor, Theodore Morde azt állította, hogy a dzsungelben felfedezte a Majomisten elveszett városát, ahol a helybéliek hatalmas majomszobrokat imádnak. Azt mondta, a tippet a romok helyéről Charles Lindberghtől, az Atlanti-óceánt elsőként egyedül átrepülő pilótától kapta, aki, amikor átrepült a terület felett, állítólag egy csodálatos ősi nagyvárost pillantott meg. Ám Morde egy autóbalesetben meghalt, mielőtt megmutatta volna a várost, és elárulta volna pontos helyét.
2012-ben Steve Elkins filmes és amatőr régész finanszírozásával egy kutatócsoport egy lézerradar-rendszerrel felszerelt Cessnáról légi LiDAR-ral vizsgálta át a területet, s így 3D-s digitális térképet készített a lombkorona alatt meghúzódó területről.
Christopher Fisher és Stephen Leisz, a Colorado State Egyetem régészei, kutatásvezetők a The Independentnek elmondták, a felvételeken felfedezett város fejlett mezoamerikai társadalom központja lehetett kövezett utcákkal, parkokkal, piramisokkal és bonyolult csatornarendszerrel. A feltehetően 6. századi romok kiterjedtsége arra utal, hogy a prehispán civilizáció a vártnál jóval fejlettebb volt.
A kutatók a város pontos helyét az illegális műkincskeresők miatt egyelőre nem árulták el. A hondurasi kormánnyal együttműködve Elkins most a romok feltárását készíti elő.
Képek: fenn a LiDAR egyik felvétele (LiveScience), alatta a Moszkító-part ls Theodore Morde, lenn Cortez
Karosszékben: Hernando Cortez jellemző figurája volt az Újvilág meghódításának. Elszegényedett nemesként már fiatalon elhatározta, hogy az Újvilágban fog meggazdagodni. Hispaniolára, majd Kubába költözött. 1519-ben a kontinens felderítésére induló harmadik expedíció kapitánya lett, de a kubai spanyol kormányzó az utolsó pillanatban visszahívta az expedíciót, ám Cortez megtagadta a parancsot. A kontinensre érkezve a bennszülöttek, akik közül sokan úgy tartották, hogy szőke, szakállas istenük keletről fog megérkezni, istenként fogadták Cortezt, aki ezt is kihasználva fosztotta ki és igázta le az őslakosokat, de legyőzte a kubai kormányzó által letartóztatására küldött csapatokat is. Ekkor írt levelet a spanyol királynak, amiben beszámolt sikereiről és kérte, hogy expedícióját ismerje el, és mentse fel a lázadás vádja alól. Az Azték Birodalom legyőzése után a Marqués del Valle de Oaxaca címet kapta meg. 62 évesen halt meg Spanyolországban.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek