A szamarat 3500 éve temették el szájában rézzablával, hátán nyeregtáskával - bronzkori rituálé részeként.
A szamarak értékes teherhordó állatok voltak az ókori Közel-Keleten. Szamárkaravánok vonultak Levantéban, Anatóliában, a Sínai-félszigeten a Kr. e. 18-17. században a történeti források szerint.
De úgy látszik, ezek az állatok szimbolikusan is fontosak voltak, hiszen az eltemetett szamár soha nem cipelt nehéz terhet – mondta el a LiveSience-nek Guy Bar-Oz, az izraeli Haifai Egyetem régésze, kutatásvezető.
A lelőhelyet Gáza város közelében, Tel Haror ősi templomának udvarán találták meg. Tel Harort a középső bronzkorban (Kr. e. 1700-Kr. e. 1550) masszív falak és mély árkok vették körbe.
A 4 éves kora körül elpusztult állatot bal oldalára fektetve, lábait finoman behajlítva, kifejezetten nagy gonddal temették el. Fiatal kora miatt feltehető – és ezt később fogai vizsgálati eredménye is kimutatta –, hogy a zablát csak a temetéskor tették a szájába, életében soha nem használták.
A csontokon nem látszik vágás nyoma, vagyis az állatot nem azért ölték meg, hogy megegyék. Sőt, a közelében kecske- és juhcsontokat is találtak, ami arra utal, hogy a szertartás részeként az állatot feláldozók más állatokból készített ételeket ettek.
Ez az első bronzkori zabla, ami valaha előkerült.
A kutatók eredményeiket a PLOS ONE-ban tették közzé. Itt olvashatod el részletesen.
Képek: lenn a zabla, PLOS ONE
Karosszékben: A kutatókat nem érte meglepetésként, hogy zablát találtak, mivel annak bronzkori létezéséről források számoltak be, sőt rajzok is maradtak fenn. De most először találták meg ennek tárgyi bizonyítékát. A képen látható nyeregtáskás szamarat ábrázoló bronzkori alkotás például az egyiptomi Beni Hasszan-sírból való.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek