A balzsamozó a halott nő fejébe törte az agykaparó botot, amikor több mint 2400 évvel ezelőtt a testet mumifikálta.
A mumifikálás aktusaként, az agyeltávolítás mintegy 3500 évvel ezelőtt vált divatossá Egyiptomban.
A kutatók szerint az ókori egyiptomi leletek között nehéz azonosítani, melyik szolgálhatott az agy eltávolítására. A most különös helyen előkerült agyeltávolító mindössze a második a világon, amiről biztosan tudható, mire használták.
A különös szerszámra még 2008-ban figyelt fel egy múmia gyantával töltött koponyaüregének hátsó részén a CT-felvételeken a Mislav Čavka, a zágrábi Dubrava Egyetemi Kórház munkatársa vezette kutatócsoport. A kutatók ekkor endoszkóppal alaposabban is megnézték a kérdéses részt, majd megpróbálták kiemelni a gyantába ragadt tárgyat.
A 8 centiméter hosszú, törött botnak egészen biztosan az agy eltávolításában volt szerepe – mondta el Čavka a LiveScience-nek. A botot az orr közelében a csontba fúrt lukon vezették be és arra tekerve az agy egy részét igyekeztek ezzel a szerszámmal kihúzni, a benn maradt részeket cseppfolyósították.
Ezután a halottat hasra fektették és megvárták, amíg a cseppfolyós anyag kicsöpög az orrlyukon. A szerszám nyilvánvalóan a balzsamozás során tört el, s balzsamozó ügyetlenségéből maradt a koponyában. Čavka a LiveScience-nek elmondta, mindössze egyetlen hasonló esetre bukkantak eddig egy 2200 éve mumifikált tetemben. Nagyon is elképelhető, hogy több ilyen műhiba nyoma van még egyiptomi múmiákban szerte a világon, de mindet még nem vizsgálták meg és Čavka szerint felfedezni sem könnyű az eszközt a CT-felvételeken.
A vizsgált múmia a Zágrábi Régészeti Múzeum tulajdona, s valamikor a 19. században került Horvátországba koporsója nélkül, vagyis megtalálási körülményei mára lenyomozhatatlanokká váltak. Szénizotópos mérésekkel és CT-felvételekkel annyit sikerült megállapítani, hogy a nő mintegy 2400 évvel ezelőtt, 40 éves kora körül hunyt el, de halála oka egyelőre ismeretlen.
A bot nagyon törékeny és csak óvatosan lehet vizsgálni, anyagát botanikai szakértők most elemzik, de az biztos, hogy növényű anyagú, ez azért érdekes, mert a görög történetíró, Hérodotosz a Kr. e. 5. században járt Egyiptomban és történeti művében megemlékezett a balzsamozás formáiról is, csakhogy ő azt írja, hogy az „orrlikakon keresztül görbe vassal kiveszik az agyat” (Dr. Geréb József ford.).
A most felfedezett eszköz azonban se nem görbe, se nem vas, sőt, a másik koponyában maradt agyeltávolító is fabot volt. Čavka szerint elképzelhető, hogy többféle felszereléssel többféle módon történt az Egyiptomban az oly elterjedt balzsamozás.
Képek: RSNA RadioGraphics
Karosszékben: Téves az az elképzelés, hogy csak a fáraókat balzsamozták Egyiptomban, még a szegények is mumifikáltatták halottaikat vallási hiedelmeik miatt, igaz, a szegények sokkal olcsóbb és rosszabb minőségű balzsamozást kaptak.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek