Szakértők nem vitatják, hogy a náci szerzeménynek vélt vas-szobor anyaga földön kívülről érkezett meteorit, de szerintük nem ezer, legfeljebb 100-40 éve készíthették.

Miként arról a blog is beszámolt a Nácik vitték el a meteorit-istent című posztban, Elmar Büchner, a Stuttgart Egyetem munkatársa nemrégiben a Meteoritics & Planetary Science szakfolyóiratban publikálta a Vasembernek nevezett buddhista szobor anyagvizsgálatával kapcsolatos eredményeit.

Büchner azt állította, a szobrot a rendkívül kemény anyagból, nagy valószínűséggel a 15 000 éve a földbe csapódott Chinga-meteorit egy darabjából vésték ki, és talán 1000 éves.

A szoborról az a hír járta, hogy a náci párt által támogatott, többek között az árja gyökereket kutató, Ernst Schäfer vezette expedíció hozta magával Tibetből, talán mert a szobor hasára egy szvasztika (egyenlő szárú kereszt, amelynek a szárai derékszögben megtörnek, a nácik horogkeresztes jelképe innen ered) van vésve.

A buddhizmus szakértői azonban egyöntetűen úgy vélik, 20. századi hamisítványról van szó, amely 1910 és 1970 között készülhetett Európában. Anyagát azonban nem vitatják.

Achim Bayer, a dél-koreai Dongguk Egyetem munkatársa a Live Science-nek elmondta, a szobor stílusjegyei egyértelműen múlt századi európai készítésre utalnak, és nem sok közük van az ősi buddhizmushoz. 

Árulkodó például a cipő, ilyen bokáig érő lábbelit nem viselnek a buddhisták, inkább csizmafélét, ráadásul az ősi Buddha-ábrázolások többségén mezítláb látható az isten. A szobron látható bonyolult szabású ruha helyett köpenyfélét hordanak. Teljes, szépen fésült szakáll sem látható buddha-szobrokon, helyette ritkás szőrszálakat ábrázolnak inkább; de nem ismert az egyik fülben viselt fülbevaló sem. A ruházat fölé dobott, elől összefogott köpeny pedig inkább az ókori római istenek viselete, semmiképpen sem a tibetieké. És a kéztartás sem megfelelő.

Isrun Engelhardt történész már korábban azt nyilatkozta a Spiegelnek, hogy alaposan tanulmányozta a Schäfer-féle tibeti expedíció történetét, és sehol sem talált utalást az eredeti feljegyzések között a vas-istenre, noha hosszú listákon jegyeztek fel minden beszerzést az expedíció tagjai, aprólékosan feltűntetve a beszerzés helyét és idejét, valamint a tárgy értékét.

Karosszékben: Bayer egyébként azt gyanítja, hogy a Buddha-szobornak semmi köze a nácikhoz, feltehetően az egész expedíciós sztorit azért találták ki, hogy növeljék a hamisítvány értékét. Feltehetően igaza van.

Ez is érdekes:

Kommunában éltek a PPNA-korban