A régió legrégebbi rúnaírásjeleit találták meg Közép-Németországban. A jeleket Kr. u. 300 körül karcolták egy fésűbe, amit a régészek megtaláltak, majd sokáig egy raktárban őriztek, anélkül, hogy megvizsgálták volna.
A rúnajeleket a 12,5 centiméter hosszú, körökkel díszített, háromszög alakú fésűbe karcolta egy germán törzs tagja.
Az írásjelek a “KABA” szót, vagyis Kammot, fésűt jelentenek és Közép-Németországban a valaha előkerült legrégebbi rúnaírásjelek, valamint ez az eddig ismert legdélebbre eső pontja a rúnajelek használatának – mondta el Sven Ostritz, a Türingiai Örökségvédelmi és Régészeti Hivatal elnöke.
A germán népek a rúnajeleket használták, mielőtt átvették volna 700 körül a latin ábécét. Az eddig ismert legrégebbi rúnajel 150 körül készült.
A szarvasagancsból készült fésűt darabokra törve 10 éve találták meg Erfurt közelében, a frienstedti feltáráson, de mind ez ideig nem vizsgálták meg alaposabban. Most elővették, megtisztították, összeillesztették a darabokat és ekkor fedezték fel rajta a jeleket. A feliratos fésűt feltehetően áldozati ajándékként ajánlották fel az isteneknek.
Frienstedtben egy 1-5. század között lakott germán települést, temetőt és kultikus helyet tártak fel a kutatók.
A fésűről bővebben itt olvashatsz.
Képek: DPA, lenn rúnajelek a Codex Runaicusból
Karosszékben: A rúnajeleket a germán nyelvek írására használták a mai Skandinávia, a Brit-szigetek és Észak-, valamint Közép-Németország területének keresztény hitre térítése előtt a germán népek. A rúnák eredete tisztázatlan, sokan az etruszk írás alpesi változatának tekintik
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek