A Dombóvárhoz közeli alsóheténypusztai késő római kori erőd feltárásakor a régészek egy összehajtogatott, aranyozott ezüst sisaklemezt találtak a falba dugva. Sokáig nem merték kibontani, nehogy megsérüljön. A rendkívüli lelet rekonstrukciója végül elkészült.
„Alsóheténypusztán az egyik oldaltoronyban az 1990-es években találtunk egy összehajtott, aranyozott ezüstlemezt. Nagyon sokáig nem tudtuk kibontani, mert a restaurátorok nem mertek vele foglalkozni, aztán végül mégis sikerült. Ekkor kiderült, hogy egy vassisakról lefejtett aranyozott ezüstlemezről van szó. Ezt a késő római tiszti sisakot, ami valószínűleg vagy csata, vagy baleset következtében összetört, ellopták. Lefejtették a vasról az aranyozott ezüstöt, s aki elorozta, eldugta a fal repedésében. Aztán valószínűleg vele is történt valami, így nem tudta előszedni a „zsákmányt. Végül mi találtuk meg. Ennek a sisaknak az a különlegessége, hogy az orrlemezen Krisztus nevét rövidítő chi-rho, a görög X (chi) és P (rho) összetételéből kialakult monogram látható. Ez nemcsak arra utal, hogy a viselője keresztény volt, hanem arra is, hogy a tulajdonosa hűséges császárához. Tehát a IV. században egy katonának az is a feladata volt, hogy császárához hű legyen, ezért azt fel is írattatta a sisakjára – mondta el Dr. Tóth Endre régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárának igazgatója Pál Roxánának, a Dombóvári Helytörténeti Múzeum kommunikációs munkatársának.
A sisakot a IV. század második harmadától az V. századig használták. A késő római kori sisak az egész fejet beborítja, taréja és hátul nyakvédője van, két oldalt két arc-, elől egy orrvédő védi a harcost. A hetényi sisak orrvédőjét különös jel díszíti. Erről Dr. Kocsis László, a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátora, aki végül a rendkívüli lelet restaurálását elvállalta a következőket írta beszámolójában: „Az aranyozott ezüstlemezek széthajtogatása során elsőként egy rendkívüli lemeztöredék került szemünk elé, egy gyűrött állapotában is impozáns, orrvédőt borító lemez, amelyen hátulról domborított keret nélküli Krisztus-monogramot azonosítottunk”.
Ez az elhelyezés egyedülálló a világon, nem is csoda, hogy a sisakrekonstrukció több nagy európai múzeum vándorkiállításainak dísztárgya.
A sisak „párja” a Magyar Nemzeti Múzeumban látható, illetve külföldön lelhető fel hasonló díszsisak, de csak nagyon kevés van belőlük.
Fotók: Pál Roxána és dr. Kriston Vízi József
Karosszékben: A gyönyörű sisakról a hírt Kriston Vízi Józseftől, a Dombóvári Helytörténeti Múzeum vezetőjétől kaptam sajtófelhasználásra. Az Élet és Tudományban meg is jelent a hír, de elmaradt az a sajtóvisszhang, amit pedig szerintem méltán megérdemelt volna. Igazán kevés olyan leletünk van, amely valódi ritkaságnak számít, és ha a sajtó nem számol be róla, nem tudják az érdeklődök. Márpedig szerintem számosan vannak ilyen érdeklődők. (A képen Dr. Tóth Endre és dr. Kriston Vízi József a sisakkal, Pál Roxána felvétele)
Utolsó kommentek