Az Újtestamentumnak legalább a fele hamisítvány – állítja Bart Ehrman, a North Carolina Egyetem vallástudományi professzora most megjelent könyvében. Ehrman azt állítja, hogy Pál apostol a neki tulajdonított leveleknek valójában csak egy kis részét írta, Péter apostol pedig nem írt semmit. A könyvet máris rengetegen támadják.
Ehrman szerint ironikus, hogy azért kellett hamisítani a Bibliát, hogy a szerzők igazuknak érvényt szerezzenek, és rávegyék híveiket elolvasására.
"A Biblia nemcsak tévedésekből eredő valótlanságokat tartalmaz. Olyasmi is áll benne, amit ma bárki szemenszedett hazugságnak nevezne” – írja „Forged: Writing in the Name of God –Why the Bible’s Authors Are Not Who We Think They Are/Hamisítvány: Írás Isten nevében – A Biblia szerzői miért nem azok, akiknek gondoljuk őket” című provokatív könyvében Ehrman.
Bibliaszakértők szerint az Újszövetség 27 könyve és irata közül 11 hamisítvány, például a Pálnak tulajdonított 13 apostoli levél közül csupán hét tulajdonítható az apostolnak. "Gyakorlatilag a Bibliakutatók egyetértenek abban, hogy Pál levele a rómaiakhoz, két levele a korinthosziakhoz, a galatákhoz, a philippibeliekhez, a thesszalonikaiakhoz, és Filemonhoz autentikusnak tekinthetők" – mondta el Ehrman. Akadnak, akik amellett érvelnek, hogy a Timóteushoz írt két levél, a Tituszhoz, az epheszosziakhoz és a kolosszébeliekhez írtak autentikusak, de ebben már koránt sincs egyetértés.
A szerző szerint Pál leveleiben ellentmondásosak a nézőpontok, a szóhasználatban eltérések tapasztalhatók, de a nyelvi különbözőségek is mind a hamisítvány mivoltról árulkodnak. Például az epheszosziakhoz írt könyvben a hosszú görög idézetek egyáltalán nem egyeznek a rövid görög idézetek nyelvi sajátosságaival – mondta el Ehrman a Discovery Newsnak.
A bibliakutatók, akik szintén vitatják Máté, Márk és János evangéliumainak hitelességét, jelenleg vitatkoznak azon, hogy a Péternek tulajdonított leveleket – vagy bármi mást – valóban az apostol írta-e.
Pállal ellentétben Péter, a halász feltehetően írástudatlan volt, akárcsak János – mondta el Ehrman.
De akkor miért állították a Biblia szerzői, hogy ezek az apostolok a szerzők, ha ez nem igaz? Ehrman szerint a válasz nagyon egyszerű.

A kereszténység első évszázadaiban a keresztényeket szinte minden oldalról támadták. "Fiatal hitüket védeniük kellett a zsidókkal, a pogányokkal szemben…, de mégis a leghevesebb vitákat egymással folytatták arról, hogyan értelmezzék a vallásukat, mik a valódi keresztény gondolatok és mik nem azok" – mondta Ehrman. Így aztán könnyen elképzelhető, hogy nézőpontjukat a vitatkozó felek azzal is erősítették, hogy apostolok szájába – tollába – adták gondolataikat. „Ha Józafátnak hívtak, hiába írtál könyvet, senkit nem érdekelt volna, mert senki nem ismert”. "Senki nem vett volna komolyan egy Józafát evangéliumot, de Jánosét igen. Vagyis hazudnod kellett arról, ki vagy.”

A képen: Leon Gerome: Keresztény mártírok. Az utolsó ima

Karosszékben: A könyvet máris sokan támadják provokatív tartalma és egyoldalú érvelése miatt. A legtöbben azt kifogásolják, hogy nem veszi tekintetbe a szájhagyomány erejét. Mindazonáltal szerintem mégis érdemes meghallgatni ezeket a szempontokat is, mert elgondolkodtatnak és ismereteket közölnek óhatatlanul is – jelen esetben például a kora kereszténység izgalmas és összetett világáról.