Köszönöm a támogatást

A blog a Facebookon

Látogatók (2012.05.10-től)

Utolsó kommentek

Korábbi bejegyzések

Feedek

Címkék

afrika (2) agyaghadsereg (2) akkád (2) ale (2) alexandrosz (2) amerika (2) anglikán (2) angolszász (2) angolszászok (2) antecessor (2) antik (2) antropológia (4) apolló (3) aranysisak (2) arcrekonstrukció (3) armada (2) ásatás (2) asszíria (3) athén (2) atomháború (2) australopithecus (3) autizmus (2) aviatika (13) baál (2) babilon (2) babona (3) biblia (4) bizánc (2) bolzano (3) borgia (2) boszorkány (3) britannia (3) bronzkor (4) buddhizmus (2) bulgária (2) búvárrégészet (30) cár (3) carter (2) dánia (2) denisovai (2) desperate dan (2) dionüszosz (2) dornier (2) Down-szindróma (2) drake (3) drakula (3) dundee (3) dzsingisz kán (2) ecsegfalva (2) egyiptom (16) egyiptománia (2) ehnaton (5) első világháború (2) emberré válás (10) enigma (2) erectus (2) érmék (2) evangélium (4) evolúció (4) expedíció (2) expedíciók (3) fáraó (2) felfedezések (18) felfedezők (2) fémkereső (4) filmtörténet (5) firenze (2) fizika (3) flamand (2) floresiensis (3) földművelés (4) forradalom (2) fosztogatás (3) fotótörténet (8) francia forradalom (2) franco (2) franklin expedíció (2) genetika (3) germánok (4) gulag (3) gyeniszovai (3) hadrianus (2) hadtörténelem (3) hadtörténet (2) hajóroncs (4) hajóroncsok (5) hajózás (2) harald (2) harangedényes (2) háromkirályok (2) hasfelmetsző jack (2) heidelbergensis (3) hellénisztikus (2) hellenizmus (5) herculaneum (2) heródes (2) hidegháború (4) himmler (2) hippokrasz (2) hitler (16) hobbit (3) holokauszt (3) homo (12) Homo erectus (2) homo habilis (2) homo sapiens (3) hunyadi (2) húsvét (3) inka (4) irodalom (8) irodalomtörténet (13) jégember (2) jeruzsálem (5) jézus (3) jordánia (3) kalózok (4) kán (2) karácsony (3) katakombák (3) kelta (3) kelták (8) kémek (4) kenya (2) kereszténység (8) keresztesek (3) kína (5) kincsvadász (2) kódfejtés (6) kódok (3) kolumbusz (3) konyha (2) kormeghatározás (2) középkor (70) Közép Amerika (2) kriptográfia (2) kultúra (19) láp (3) leonardo (12) líbia (2) Lineáris A (2) londinium (2) maja (3) maják (4) makedónia (2) marx (2) második világháború (48) matematika (3) mediciek (2) meteorit (3) mezopotámia (4) michelangelo (3) mikulás (2) minósz (2) mitológia (2) mona lisa (2) mongólia (2) műkincs (44) műkincs-fosztogatás (2) műkincspiac (2) műkincsrablás (4) múmia (11) múmiák (9) művelődéstörténet (107) művészet (4) náci (4) nácik (9) nagy sándor (2) Nagy Sándor (2) napóleon (7) nápoly (4) napraforgók (2) neander-völgyi (8) Neander völgyi (2) nefertiti (4) neolitikum (7) neolitikus (5) néprajz (2) népvándorlás (3) nobel (2) nyelvészet (2) nyelvtörténet (5) ókor (98) olaszország (2) olimpia (2) olvadó tehén (2) őskor (31) őstörténet (3) ötzi (3) pamukkale (2) partraszállás (2) pazirik (3) pele (2) peru (2) pestis (4) pompeji (4) ppna (2) prága (2) RAF (2) régészet (4) rembrandt (3) reneszánsz (5) repéstörténet (3) repülés (4) repüléstörténet (9) restaurálás (2) római birodalom (33) római kor (46) roncskutatás (6) roncsok (5) salai (2) sapiens (3) seracini (2) sforza (2) Shakespeare (2) sírrablás (2) skócia (2) sporttörténet (2) Stonehenge (2) szakkara (2) szardínia (2) szarmata (2) szesztilalom (2) sziklarajzok (3) szíria (2) szkíta (2) szkíták (4) szonár (2) táblásjáték (2) talajradar (2) találmányok (2) tengeralattjárók (3) térképek (3) tetoválás (4) theo van gogh (2) titanic (3) tollense (2) torinói lepel (2) törökök (3) törökország (6) török kor (2) törvényszéki (3) tower (2) tőzegláp (2) trákok (3) trepanálás (2) tudomány (10) tudománytörténet (3) tudor (2) Tudorok (2) tudorok (4) tutankhamon (4) tűzhasználat (2) uffizi (3) újkor (3) újvilág (4) unesco (2) vallástörténet (2) vámpírok (2) van gogh (5) vatikán (2) velence (2) vezúv (2) VIII. Henrik (3) viking (2) vikingek (8) világháború (34) világháborúk (5) vincent van gogh (2) viselettörténet (4) wilkinson (3) york (2) zahi hawass (2) zenertörténet (4) zenetörténet (6) Címkefelhő

Bejegyzéseim naptáron

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Hímezve, karcolva: titkos üzenetek a Gulagról

2014.12.05. 13:28 :: Juhari Zsuzsanna

Mivel se tolluk, se levélpapírjuk, se borítékuk nem volt, cigarettás dobozokba, fakéregbe karcolták vagy halszálkával szövetbe hímezték mondandójukat.

norilsk.jpg

Női barakk a norilszki lágerben

Moszkvában kiállítás nyílt azokból az üzenetekből, amelyeket a szovjet munkatáborokban, a gulágokban raboskodó szovjetek juttattak ki titokban szeretteiknek.

A munkatáborokba került embereket nem illette meg a levelezés joga, vagyis a foglyoknak tilos volt levelet írniuk és kapni is csak - erősen cenzúrázva - évente kétszer lehetett valamelyik családtagjuktól, ezért a legkülönösebb módokat találták ki arra, hogy üzeneteiket kicsempésszék.

A Levelezés joga című kiállítás több száz, 1919 és az 1980-as évek között keletkezett darabot mutat be ezek közül.

inside_half_portrait_2.jpg

Lágerrajz

Számos levelet állítottunk ki, amelyek különböző szibériai gulágból, Omszkból, Krasznojarszkból, Norilszkból, Kolimából származnak – mondta el Aljona Kozlova gyűjteményvezető a Siberian Times-nak.

Ezek egyikét Vlagyimir Levickij írta fiának és a bélyeget saját maga rajzolta. Levickij az ukrajnai Russzkajában született 1873-ban, majd az orosz polgárháborúban belépett a Vörös Hadseregbe, ahol írást oktatott. 1932-ben bebörtönözték - bélyeggyűjtésért. Bármilyen furcsa, akkoriban úgy gondolták, a bélyegeken titkos kódokkal üzennek az ellenségnek. Az olhovkai munkatáborból saját maga rajzolta bélyegeket juttatott ki fiának, Olegnek.

Egy bizonyos Kozlov a minszki táborból a zoknijából kihúzta a szálakat és egy szövetdarabba hímezte halszálkákkal üzenetét feleségének, Betinek: „te vagy az egyetlen álmaimban és gondolataimban. Mennyire szeretlek, és mennyire nehéz elveszítselek. Ne sírj. Örökre veled maradok, emlékezz meg rólam egy kedves szóval”. Azután a gyerekeihez szólt: „Nyina, Enya! Nem vagyok az ellenségetek. 29 ütközetben vettem részt, harcoltam Varsónál a szülőföldért, a boldogságotokért. Soha ne kételkedjetek a párt, a szülőföld és irántatok való hűségemben... Veletek vagyok az örökkévalóságban. Őrizzetek meg emléketekben, vigyázzatok mamára. Jobban szeretlek titeket, mint az életet. Papa”. Inggallérba rejtve juttatták ki a táborból kétségbeesett szavait.

inside_fish_bone_letter.jpg

A hímzett üzenet

Ha mégis megengedték egy-egy levél megírását, tilos volt megemlíteni, hol vannak, hányan és milyen körülmények között. Panaszkodni is tilos volt, természetesen ezeket a leveleket elküldés előtt cenzorok ellenőrizték.

A gyűjtemény legrégebbi levele 1919-ből kelteződik. Idővel egyre kifinomultabb technikával próbálták elrejteni az üzeneteket. Az 1970-es években vízálló papírra is írtak üzenetet, amit apró fiolába tettek és lenyelték.

Rejtettek üzenetet maguk készítette játékba, amit a gyerekeiknek juttattak ki. De dobtak ki üzeneteket a táborba szállításkor vonatablakból, remélve, hogy valaki megtalálja és talán elküldi azokat. És valóban nagyon sokat közülük eljuttattak a címzetteknek.

information_items_1786.jpg

Cenzúrázott levél

Meglepően sok rajz is készült a táborokban, hiszen rajzolni is tilos volt. Mihail Szokolov festőt 1938-ban tartóztatták le. Miniatűr tájképeket készített fogkrémmel, téglaporral, korommal.

Karosszékben: Csak nemrégiben írtam egy különös történetről, ahol a nőt koholt vádakkal vitték egy szibériai gulágba. Ő soha többé nem tudott visszatérni régi életébe. A 2. világháborúban hadifogságba esettek sem térhettek haza, egyenesen a gulágokba vitték őket.

 

aerowagon.jpg

 

Ez is érdekes:

Feltaláló-gyilkos találmányok

11 komment

Címkék: gulag láger

A bejegyzés trackback címe:

https://juharizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr496959453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.12.06. 13:36:55

Az emberi elme kreativitása határtalan tud lenni - főleg, ha rákényszerítik...

borzimorzi 2014.12.06. 17:58:27

Hányan is haltak el a Gulágokon? 20 millióan? Vagy még annál is többen? Uram, irgalmazz...

Üdv:
b

Mr. Hyde 2014.12.06. 20:21:42

@borzimorzi:
A GULAG-ra elsősorban a Szovjetunió iparosítása miatt volt szükség, mint kényszermegoldás. A fogvatartottak elsősorban köztörvényes bűnözők voltak, kisebb részben politikai elítéltek.

Részletesebben:
tortenelemklub.com/erdekessegek/erdekessegek-a-vilagtoertenelemben/370-a-szovjet-gulag-kialakulasa-es-toertenete

Üdv:
H.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.12.06. 21:51:22

@Mr. Hyde: Tehát bocsánatos bűn, ugye? Azért azt hozzátenném hogy a "köztörvényesek" között sok olyan paraszt is volt, aki pl. élelmiszert rejtegetett az éhinség alatt vagy előtt, mert ez bizony köztörvényes bűncselekménynek számított akkoriban, és voltak olyanok is akikre mondvacsinált módon húztak rá egyéb köztörvényes vádakat.
De valódi bűnözőknek sem jár ki az a sors, hogy éhezve, mínusz húsz fokban robotolva dögöljenek meg.
Megmosolyogtató hogy a bűnözők jogaira egyébként oly kényes liberálisok időnként milyen megengedőek a "többnyire köztörvényeseket" halálba hajszoló gulag rendszerrel..

Mr. Hyde 2014.12.07. 10:40:08

@A megvalósult amerikai ólom..:

Moralizálás nem vezet sehova, ha az eseményeket akarjuk megérteni. Csoporttörténeti kesergés helyett alapos és átfogó elemzésre van szükség.

Az elmaradott feudális térségekben (külföldi tőke hiányában) csak az agráriumból lehetett elvonni a többletet. Gabonát kellett exportálni, hogy az állam valutabevételhez jusson, amiből finanszírozhatók a ipari bázis alapját megteremtő gigaberuházások költségei.

Az egyéni esetekkel kapcsolatos visszaélések többnyire szintén az elmaradott társadalmi viszonyokból következnek, ahol hétköznapi jelenség a barbárság. A Szovjetunió vezetősége pedig akár barbár módszerekkel is hajlandó volt megkezdeni a barbárság felszámolását (nem mintha túl sok más eszköz állt volna rendelkezésre).

A gépesített nagyipar megteremtése mindenkor és mindig brutális módszerekkel ment végbe. A különbség annyi, hogy a Szovjetunió 2 évtized alatt hajtotta végre azt a folyamatot, ami Nyugat-Európában 200 évi tartott.

Ennek eredménye pedig a hihetetlen termelékenységnövekedés, a történelemben azelőtt sosem tapasztalt mértékű társadalmi mobilitás volt Végső soron a társadalom túlnyomó többsége számára radikális életszínvonal növekedést és kulturális felemelkedést jelentett.

A liberálisok nem tudnak semmit.

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.12.08. 20:51:15

@Mr. Hyde: Én meg az amorális történetszemléletet nem tartom elfogadhatónak. Attól, hogy volt az adott rendszer szempontjából realizálható haszna ezeknek a táborrendszereknek, még fontos messzemenően elíténi az őket működtető rezsimet.
A nemzetiszocialista rendszer is komoly hasznot húzott ez európai zsidók koncentrálásából és kiirtásából, ingyen munkaerő és magkaparintott vagyonok formájában. Mégse hinném hogy egy Auswitzról szóló posztot követően ezzel próbálnád menteni az elkövetőket..
Egyébként meg az ingyenes munkaerő igényéből még nem következnének az ismert brutális körülmények. Jóval kevesebb áldozattal is végrehajtható lett volna az iparosítás. Volt viszont egy másik szándék is: bizonyos társadalmi csoportok(pl. parasztság) megtörése. Így két legyet ütött egy csapásra ez az aljas, embertelen rendszer.

"Az egyéni esetekkel kapcsolatos visszaélések többnyire szintén az elmaradott társadalmi viszonyokból következnek."

Tévedés, ezek a rendszer jellegéből következtek. A belügyi szerveknek le kellett szállítani a megfelelő számú elítéltet, egyébként maguk is a szabotázs vádja alá kerülhettek.

Mr. Hyde 2014.12.09. 15:02:19

@A megvalósult amerikai ólom..:

A történelem egy tudományág, a tudomány elsődleges törekvése az objektivitás. Ha ettől elvonatkoztat megszűnik tudománynak lenni. Így nincsen helye moralizálásnak, etikai megítélésnek, mivel értelmezhetetlen, szubjektív kategória számukra.
A tudományok vívmányai, eredményei ugyanakkor lehetővé teszik adott érdekek ("értékek") mentén való felhasználásukat.

"Attól, hogy volt az adott rendszer szempontjából realizálható haszna..."
Az a kérdés, hogy az >adott rendszer< milyen mértékben szolgálja az össztársadalom érdekeit. A Szovjetunió iparosítása, mint már leírtam, évszázados gazdasági-technikai lemaradást hozott be néhány évtized alatt, ami addig sosem tapasztalt társadalmi mobilitással, kulturális felemelkedéssel párosulva történelmi modernizációt az egyén lehetőségeinek kibővülését jelentette a széles néptömegek számára. Ez minőségében a Francia Forradalomhoz hasonlítható, mértékében pedig nagyságrendekkel meghaladja azt.

A náci rezsim magánkisajátításai a nemzeti nagytőke pozíciójának erősítését célozták, ennek volt része a lll. Birodalom rablóháborúja is. Nem helyezte új alapokra a társadalmat, nem alakította át a gazdasági struktúrát, pusztán a kisajátítók érdekét szolgálta (rövidtávon, bukásukig) és humanitárius katasztrófát hozott Európára.

A hozzászólásod második felére már az előző bejegyzésemben megadtam a választ, így csak kiegészítéseket fűznék hozzá.

" Jóval kevesebb áldozattal is végrehajtható lett volna az iparosítás."
A saját szemléleted csapdájába esel. Mégis mennyivel kevesebb áldozattal lett volna elfogadható számodra az iparosítás végrehajtása?... 12%-al? 30%-al?
Nyilván rajtad kívül mindenki a veszteségek maximalizálásában érdekelt bármilyen feladat végrehajtása során...

"a [visszaélések] rendszer jellegéből következnek"
A rendszer jellege mégis mi másnak lehet a függvénye, ha nem az elmaradott, periferiális, fél-feudális, brutális társadalmi viszonyoknak?

A belügyi szervek említett intézkedése a szabotázsakciókra vonatkozik, amik végrehajtását követően a szabotázsakciók megszűntek.
Talán humánusabb lett volna hagyni, hogy folytatódjanak?

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.12.10. 07:52:57

@Mr. Hyde: Attól, hogy a történelemtudományban nincs helye a moralizálásnak, neked még lehet véleményed morális szempontból. Engem érdekelne, hogy mi ez..( Csak mellesleg kérdezem, hogyha most tízezer véletlenszerűen kiválasztott magyar állampolgár kínhalála lenne az ára annak, hogy az ország gazdasága felvirágozzék, és eltűnjön a szegénység az országból, elfogadhatónak tartanád ezt az árat?)
A nácik szerint pedig össztársadalmi érdekeket szolgált a zsidók jogfosztása, már csak azért is mert jelentős mennyiségű ingyen munkaerőhöz jutott az állam, ami hozzájárult a háborús erőfeszítésekhez, amely háborúnak a megnyerése- a nemzetiszocialista vezetés szerint-a legalapvetőbb "össztársadalmi érdek" volt. Más kérdés, hogy a náci rezsim nem volt képes konszolidálódni, így brutalitását is nehezebb utólag relativizálni, elkenni.

"Nyilván rajtad kívül mindenki a veszteségek maximalizálásában érdekelt bármilyen feladat végrehajtása során..." Épp arról van szó hogy ez nem volt szempont. Az utánpotlást kötelező kvóták alapján szállította a belügy. Mivel igazolod azt hogy feltétlenül ilyen embertelen körülményekre volt szükség az iparosítás végrehajtásához? Másrészt miért is volt feltétlenül szükség erre az őrült ütemű iparosítási hullámra? Ebben még a bolsevikok között is komoly viták voltak. Miért vagy olyan biztos abban, hogy a Buharin által is támogatott NEP nem lett volna eredményesebb össztársadalmi szempontból? Persze a sztálini terror gyorsan levette a párton belüli napirendről ezt a kérdést.

"A rendszer jellege mégis mi másnak lehet a függvénye, ha nem az elmaradott, periferiális, fél-feudális, brutális társadalmi viszonyoknak?" A rendszer jellegét egyáltalán nem fél-feudális viszonyokból jövő emberek határozták meg, ők inkább végrehajtók voltak. Sok szovjet kommunista vezető iskolázott ,világlátott ember volt. A letartóztatási kvótákat pedig ők írták elő a belügyeseknek, akik így vagy úgy, de szállították a szükséges létszámot..

Mr. Hyde 2014.12.10. 10:37:59

@A megvalósult amerikai ólom..:

- Az egyetlen elfogadható morális szempont számomra a társadalom legalsó, legkiszolgáltatottabb rétegeinek a felemelése. Ez egyszersmind a legdemokratikusabb is, hiszen globális léptékben ez a réteg alkotja a társadalom túlnyomó többségét. Az ő felemelkedésükkel olyan alkotó energiák lépnek színre ami az egész emberiség jövőjét képes biztosítani. Ehhez persze az emberiség erőforrásaihoz való hozzáférést demokratizálni kell, megszüntetni a magán kisajátítást és globális szükségleteknek megfelelően felhasználni minden anyagi és szellemi értéket.

- Véletlenszerűen kiválasztott emberek kínhalála teljesen abszurd és valótlan helyzet. Ez legfeljebb a holokausztra lehet igaz, ahol emberek megsemmisítése volt a cél.
Az országépítés (ahogy a neve is mutatja) merőben más célokat szolgál.

- De ha mindenképpen le akarod egyszerűsíteni pusztán a számok nyelvére, akkor tegyük azt:
10.000 ember elvesztése azért, hogy 10.000.000 ember élete hosszútávon olyan fejlődő pályára állhasson, ahol megszűnik a nélkülözés, a kiszolgáltatottság, a betegség, a káros környezeti hatások stb. Vajon vállalható ár-e? [Ez egyébként 0,1 % -os veszteségi arány]

- Közbevetve persze azt is számba kell venni, hogy ha ez nem történik meg, akkor hány áldozata lesz az adott idő alatt a fennálló körülményeknek. (Naponta több tízezer gyermek korú embertársunk hal meg alultápláltság következtében - őket közvetlenül nem "küldte a halálba" senki, a fennálló körülmények áldozatai. És akkor a folyamatos lokális háborúkról, humanitárius katasztrófákról, környezetszennyezés, járványok hatásairól még nem is beszéltünk.)
Vállalható az ár?

- A náci rezsim (mint már kifejtettem) kizárólag az uralkodó nagytőkés gazdasági elit érdekeit szolgálta, még ha a demagóg propagandájuk általános jólétet ígért mindenkinek (nem ígért).

- Nem az a kérdés, hogy szerintünk, szerinted, szerintem mi volt, hanem az hogy mi történt >valójában<. Ennek a felderítéséhez kell az objektív szemlélet.

- Érdekes felvetés a NEP vs. 5 éves tervek kérdése. Elmondom röviden, amit én ebből megkutattam:
A NEP egy sajátos piacgazdaság megteremtését szolgálta. Az egyéni érdekeltség visszatérésével valóban bizonyos mértékben nőttek a gazdasági mutatók (a "hadikommunizmus"hoz képest) és ezzel együtt megjelentek újra az anyagi különbségek, ami a munkások tiltakozását váltotta ki az intézkedéssel szemben. Továbbá nyilvánvalóvá vált, hogy a termelőerők elmaradottságából fakadóan a fejlődés üteme rendkívül lassú lenne, nagyipari struktúrák híján. A termelékenységet csak a technológiai fejlődés eredményezheti (a kizsákmányolás fokozása nélkül). Ehhez gépesített nagyipar megteremtésére volt szükség, ahhoz pedig tőkére. A külföld ("fejlett nyugat") befektetésit a Szovjetunió elszigetelése céljából korlátozta, további befektetéseket politikai feltételekhez kötötte volna (ami értelemszerűen a forradalom vívmányainak felszámolását jelentette és Oroszország gazdasági kifosztását is egyben). Ha mégis megjelennek nagy volumenű külföldi befektetések, a tőke megtérülés logikájából fakadóan piaci körülmények között "nem érte volna meg" fejleszteni a távol-keleti, szibériai térséget a beruházások költségeiből fakadóan. Ez ismételten a társadalom polarizálódást és újabb feszültségeket eredményezett volna. Ezek a szempontok eredményezték végül a történelem első 5 éves tervének kidolgozását. Agrár ország lévén a primer szektorból vonták el a többletet ("padlássöprések", majd kollektivizálás), hogy a gabona értékesítésével valutához jusson az ország, ami anyagi alapot jelent a beruházások finanszírozásához. A termelés gyorsítása pedig a potenciális háborús fenyegetettségből fakadt (ami nem volt alaptalan a közelmúlt eseményeiből kiindulva)
Az áldozat óriási, de eltörpül ez eredmények mellett, amik vitathatatlanok.
Itt egy leírás a második 5 éves tervről, egy korabeli amerikai újságírótól, ha érdekel (korunk.org/?q=node/10281)

- "A rendszer jellegét egyáltalán nem fél-feudális viszonyokból jövő emberek határozták meg, ők inkább végrehajtók voltak"
Pontosan erről van szó. A vezetés hiába magas szinten kvalifikált, elméletileg és gyakorlati szempontból is képzett tudós ember, ha a közvetlen végrehajtás, a közigazgatás legalsó fokán álló funkcionárius mindössze az alapvető készségekkel rendelkezik, jó ha írni-olvasni tud. Ezek az emberek könnyen korrumpálhatóak, elcsábítja őket a karrierizmus, stb.
A társdalom többsége pedig generációk óta sárkunyhókban élő muzsik, aki évszázadokon keresztül teljes alávetettségben és vallási agymosásban élt, azt sem tudja hogy a Föld gömbölyű és mi az elektromos áram, sosem látott még vasutat, stb. Ezekből az emberekből állt a társadalom 70%-a.
Ezek viszonyok determinálják a feladatok végrehajtásának módját. Lecserélni nem lehet az embereket. Legalábbis egyik napról a másikra biztos, hogy nem.

Köszönöm a beszélgetést egyébként, mert nagyon jók a kérdésfelvetésid és engem is arra inspirál, hogy újra rendszerezzem az ismereteimet!

A megvalósult amerikai ólom.. 2014.12.13. 22:16:56

@Mr. Hyde: Én ezt az álláspontot morális szempontból nem tudom elfogadni. Nem lehet olyan cél, ami felhatalmazná egy állam vezetését arra, hogy ilyen arányú kárt okozzon a lakosságban, és hogy ilyen keserves körülmények közé taszítson milliókat.
Még egy totális német megszállás sem járt volna húszmillió polgári áldozattal szovjet részről.
Szokás hivatkozni a náci veszélyre a Gulag rendszerek indoklásaként, de nem hinném hogy 1929-ben ez járt volna Sztálin fejében, amikor kialakította a munkatáborokat, sőt még később sem számolt igazán ezzel, egyébként miért írtotta volna ki a '37-es nagy tisztogatások során a Vörös Hadsereg felső vezetésének jó részét? Sztálin realista volt, csak azt nem tudta hogy Hitler nem az. A németek úgy nyerhették volna meg ezt a háborút, ha a Földközi-tenger körüli térségre koncentrálnak.
Ahogy azt már írtam, a sztálini önkényuralmi rendszer két legyet ütött egy csapásra. Számára ellenséges társadalmi csoportokat tudott megtörni, ezzel párhuzamosan pedig óriási mennyiségű ingyen munkaerőhöz jutott. Éppen úgy ahogy a nácik . Ők meg akarták semmisíteni a társadalom egy részhalmazát, és ők is ingyen rabszolgákat szereztek.
A Neppel valójában az volt Sztálin gondja, hogy nem volt alkalmas egy olyan totalitariánus állam megvalósítására , amit elképzelt, valamint a szerényebb ütemű ipari fejlődés miatt késleltette egy olyan fejlett haderő felépülését, amely imperialista céljaihoz szükséges volt..