Az 1500 éves, görög nyelvű töredék szövege a bibliai Utolsó vacsorára és az égi mannára utal, és amulettként használták.

A töredéket 3 cm x 10,5 centiméteresre hajtogatva tehették egy medálba vagy dobozkába és nyakban viselték vagy otthon tartották – mondta el Roberta Mazza, aki több ezer papirusz rendezése közben bukkant az értékes leletre a Manchester Egyetemen.

Ez a legkorábbi ismert keresztény amulett-szövegek egyike, ráadásul az eucharisztiára – az Utolsó vacsorára – az ószövetségi mennyei mannaként utal – mondta el Mazza a Live Science-nek. A töredék eredetileg Egyiptomból származik.

A szöveg a Zsoltárok könyve 78:23-24 és Máté evangéliuma 26:28-30 szövegrészeinek a keveréke. Mint Mazza elmondta, a mai napig használnak keresztények bibliai szövegrészleteket védő amulettként, vagyis ennek az ismert gyakorlatnak a kezdete lehetett a most fellelt töredék.

A töredéken többek között ez olvasható: "… Krisztus a mi Istenünk..., a mi Istenünk szent táblát készített a sivatagban és az új szövetségnek mannát adott..., az Úr teste és Krisztus kiömlő vére megvált bűneinktől…".

A kor keresztényei úgy vélték, az ilyen szövegrészleteknek mágikus erejük van – mondta el Mazza. A szöveget egy gabonaadó megfizetését igazoló bizonylat hátlapjára írták. A ma már nagyon rosszul olvasható bizonylat Tertembutisz falujából származó adószedőre utal. Tertembutisz Hermoupolisz, a mai egyiptomi el-Ashmunein közelében állt.

A bizonylatot Tertembutiszban állították ki, ezért nagyon is elképzelhető, hogy az amulettet készítő személy a faluban vagy annak környékén élt, de persze nem zárható ki más lehetőség sem - mondta el Mazza.

Szénizotópos kormeghatározással az amulett készítési idejét 574 és 660 közé tették. És bár a készítő ismerte a Bibliát, mégis elég sok hibával írta meg a szöveget, ez arra utal, hogy nem a szöveghű másolás volt fontos számára, hanem az érzelmek. Szívből írta és nem másolta.

Mazza szerint a korai keresztények az egyiptomiaktól vették át azt a szokást, hogy ilyesféle, a veszélyektől óvó amuletteket viseljenek vagy tartsanak otthon, és ez a gyakorlat egyáltalán nem áll messze napjainktól sem, amikor óvó célzattal keresztet vagy Jézus-, illetve Mária-képet hordunk nyakláncon, de több templomban is osztanak szentképet, amelynek a hátoldalán lévő imák szintén a bajoktól óvnak – tette hozzá a kutatónő.

Képek: az amulett (középen) és hátoldala (lenn)

Ez is érdekes:

Eltérő lábak okozták a Vasa vesztét