A majdnem 10 000 éves fabálványokat Szibériából Németországba szállítják vizsgálatra.
A Sigir-idolokat 1894 januárjában fedezték fel egy Kirovgrad közelében lévő tőzeglápban. Korukat 9500 évesre becsülik.
A bálványok, amelyek közül némelyik 2,8 méter magas, 159 éves vörösfenyőből készültek.
Jelenleg az emberiség ezen korai és világszerte egyedülálló alkotásait a jekatyerinburgi Történeti Múzeumban őrzik, de forráshiány miatt mind ez ideáig nem volt mód koruk pontosabb meghatározására.
Most német kutatók német finanszírozásban végzik el az elemzést. Még csak hasonló korú alkotások sincsenek egész Európában, ezeknek a bálványoknak a vizsgálata maga a megvalósult álom – mondta el a Siberian Times-nak Thomas Terberger, az alsó-szászországi Kulturális Örökség Hivatal professzora.
Uwe Hoysner, a berlini Régészeti Intézet munkatársa a Siberian Times-nak azt is elmondta, hogy az idolok anyagának, a vörösfenyőnek a korát a fa évgyűrűiből állapították meg.
Az idolokat, amelyeknek hét fejrésze is volt, gondosan és szépen kivitelezett minták fedik, de valószínűleg ezek nem egyszerűen díszítések, hanem valamiféle információk, amelyek kódját a korabeli emberek generációról generációra adták át, mára azonban már nem tudjuk feltörni azokat – mondta el Mihail Zilin, az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa.
Dmitrij I. Lobanov rekonstruálta a főbb darabokból az egyik 2,8 méter magas bálványt, de 1914-ben a szibériai régész, Vladimir Tolmacsev felvetette annak lehetőségét is, hogy a töredékes darabokkal kiegészítve az idolt, az akár 5,3 méter magas is lehetett.
Ezt ma már nehéz megállapítani, mivel a 20. század elején még őrzött, mintegy 1,9 méteres darab részei nem élték túl a forradalmak és háborúk viharait és mára elvesztek, ezek csak Tolmacsev rajzain maradtak fenn.
De még a 2,8 méteres magassággal is a világ legmagasabb fából készült szobra.
A kutatók arra is keresik a választ, miként állították függőleges helyzetbe a magas bálványokat.
A múzeumi szakemberek szerint soha nem ásták alapjukat földbe, mivel nem is volt nekik ilyen, és az sem valószínű, hogy fához támasztották volna azokat, mivel ez esetben a rajtuk lévő jeleknek legalább felét eltakarták volna.
Elképzelhetőnek tartják ugyanakkor, hogy valamiféle ősi navigátorokként, afféle térképekként szolgáltak.
Az egyenes és hullámvonalak, valamint a nyilak jelezhették a célhoz vezető utat és az utazáshoz szükséges napok számát, a hullámvonal jelenthetett például vizet, az egyenes vonal szurdokot, a nyilak dombokat.
Képek: a 2,8 méter magas szobor, Tolmacsev a lelőhelyen,Tolmacsev pirossal jelölte a fejeket
Karosszékben: Egyetlen szobornak van jól felismerhető feje. Tolmacsev rajzain azonban pirossal jelölte, hogy a bálványon szakaszonként láthatók fejek. Kutatók úgy vélik, az arcok igen élethűek, a szemek, szájak és az orrok egyéni módon kidolgozottak. Vannak szakértők, akik szerint a mintázatok az emberi test felépítését, például a mellkas bordáit stb. ábrázolják.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek