Miután megtalálták szerelmes leveleit, végre Hollywood is úgy érzi, van értelme filmet forgatni a sivatagok elfelejtett hölgyéről.

Arábiai Lawrence-hez hasonlítható Gertrude Bell. Róla azonban nem forgattak filmet, habár jóval nagyobb hatása volt a Közel-Kelet történéseire az 1. világháború körüli időkben, mint férfikollégáinak. Azt mondják, a szerelmi szál hiányzott. Most megtalálták szenvedélyes leveleit.

Gertrude Bell régész, író, politikus, utazó, de mindenekelőtt kém volt, aki brit megbízásból tárgyalt az Oszmán Birodalom ellenében támogatott arab törzsi vezetőkkel, és segítette azokat függetlenedésükben.

Ő volt az is, aki megrajzolta a háború utáni Mezopotámia határvonalait megteremtve így a mai Irakot – írja a Telegraph.

Bell combjára pisztolyt csatolva lovagolt egyik törzsi vezetőtől a másikig, jóval jobban beszélt arabul, mint Lawrence, akit jól ismert. Imádta a Közel-Keletet, a sivatagot és a kihívásokat. Most A sivatag királynője címmel filmet forgatnak életéről Nicole Kidmannel a főszerepben.

Az 1868-ban született Gertrude anyja 3 éves korában meghalt. Politikus apjával ettől kezdve nagyon szoros kapcsolata alakult ki, a férfi többször kért tanácsot lányától, aki Oxfordban tanult.

Gertrude Közel-Kelet-szenvedélye akkor született, amikor 1892-ben Mary nagynénjével Teheránba utazott, ahol férje nagykövet volt. Bell utazgatott, ásatott Petrában, Palmyrában, Baalbekben, eközben pedig folyékonyan megtanult arabul.

A háború kitörésekor a brit hírszerzés felkérte, hogy vezesse át katonáit a sivatagokon. Így kezdődött az a karrier, amely Bellt az egyetlen olyan nővé emelte a Közel-Keleten, akivel meghatározó politikusok és vezetők tárgyaltak háborúról és békéről.

Több órán át képes volt lovagolni a forróságban, ő viselt először „osztott szoknyát”, nagyon bőszárú nadrágot.

Habár a törzsi vezetők és a politikusok tiszteletét kivívta, angol kollégái nem jól viselték, hogy egy nő elhomályosítja őket.

Mark Sykes alezredes, az Arab Iroda munkatársa, aki többek között az egyik kezdeményezője volt annak, hogy a Török Birodalom egyes területeit római és görög nevükre nevezzék át, vagyis legyen újra "Szíria", "Palesztina", "Irak", "Mezopotámia", azt írta róla: „beképzelt, ömlengő világutazó, lapos mellű férfi-nő, fenékrázó, fecsegő segg”.

A férfiak látszólag valóban nem érdekelték. Ám nemrégiben előkerültek levelei, amelyek szenvedélyes viszonyról árulkodnak Charles Doughty-Wylie őrnaggyal, egy boldogtalan házasságban élő búr veteránnal, aki konzulként szolgált Törökországban.

A szigorú viktoriánus erkölcsű Doughty-Wylie-t (akit a filmben a Homeland főszereplője, Damian Lewis alakít) elvarázsolta a különleges nő, de nem volt ereje elhagyni feleségét.

Három év után Doughty-Wylie nem bírta tovább a kettős életet, felesége megölte volna magát, ha elhagyja, Gertrude pedig azt írta neki, rúgja fel a társadalmi konvenciókat, ne féljen a kiközösítéstől: "Vagy ez vagy semmi. Nem tudok nélküled élni".

A férfi, aki egyik nőt sem tudta boldoggá tenni, úgy döntött, mást megoldást választ. 1915 áprilisában Gallipolinál véres ütközetben török golyótól esett el, ám katonái feljegyezték, hogy az ütközet alatt végig furcsán nyugodt volt, mintha kereste volna a halált. Helyben temették el. 1915 végén aztán, még jóval a csaták befejezése előtt, megjelent egy fekete fátyolba burkolt nő a csatamezőn Doughty-Wylie sírjánál és egy kis koszorút tett le. Nem tudni, hogy Bell volt-e a gyászoló, de nagyon valószínű, hogy újabb titkos akciót szervezett.

Bell a háború után Irakban maradt, ásatásokat folytatott és létrehozta a mai Irak Múzeumot. 1926-ban altató-túladagolásban halt meg. Nem tudni, hogy szándékos volt-e, hiszen cselédjét arra kérte, reggel ébressze fel, de azt mondják, Doughty-Wylie halálát nem tudta kiheverni, attól kezdve depresszióval küzdött.

Képek: Baalbekben 1910-ben, piknik Fejszál sejkkel a sivatagban, Churchill, Bell és Lawrence a kairói konferencián 1921-ben, Doughty-Wylie

Ez is érdekes:

Még keresik Lindbergh riválisát