Párizsban 1914 júniusában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, 1920-ban Budapest rendezheti meg a VII. Olimpiai Játékokat. Az ünnepségek Reimsben zárultak június 28-án, ugyanazon a napon Szarajevóban lelőtték Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst.
Akkor még senki sem sejtette, hogy a magyar olimpiai álmok is meghaltak jó időre ott, a bosnyák fővárosban. Legközelebb csak tíz év múlva - egy pusztító világháború és forradalom után - mutathatták meg a magyar sportolók képességeiket. És hogy Budapest mikor rendezhet olimpiát…?
1914. június 13-án megnyitották Párizsban a Nemzetközi Olimpiai Kongresszust, s minthogy a modernkori játékok eszméjének a 20. születésnapját éppen június 23-án ünnepelték, Párizs kitett magáért. A kongresszus rendezvényei 25-ig Párizsban zajlottak, majd Reimsben folytatódtak 28-ig.
Párizsban bizottsági üléseket is tartottak, ahol többek között el kellett dönteni, mely városok rendezzék a következő játékokat. „Sierstorpff gróf [Adalbert von Francken-Sierstorpff, a Német Olimpiai Bizottság részéről] hivatalosan is megismételte a kérést, hogy Berlint válasszák a következő [1916-os] olimpia helyszínéül. Jules de Muzsa [Muzsa Gyula, a Magyar Olimpiai Bizottság részéről] bejelentette ugyanezt a szándékot Budapest részéről és egyúttal bemutatta Budapest polgármesterének [Bárczy István] levelét, amelyben ki
fejezte óhaját, hogy Budapest rendezhesse meg az 1916-os olimpiai játékokat. Arra a kérdésre, hogy Németország betartaná-e jelen kongresszusnak a játékok kötelező programjaira vonatkozó határozatait, Sierstorpff gróf igennel felelt, Muzsa úr ekkor bejelentette, hogy meghajlik Berlin elsősége előtt, de fenntartja Budapest kérelmét 1916-ra, ha a körülmények mégis úgy alakulnának, és mindenképpen kéri a kérelmet az 1920-as évre. A bizottság tudomásul vette a kérelmet, miként Amszterdamét és Brüsszelét is 1920-ra vonatkozóan. A kérdés megvitatása után egyhangúan Berlint választották a következő játékok helyszínéül” - írja a Revue olympique 1914-ben. A képen: Muzsa Gyula (Magyar Testnevelési és Sportmúzeum)
A kongresszuson az 1920-as játékok helyszínéül a magyar fővárost 21-en, Antwerpent 7-en támogatták.
Június 28-án zárult a k
ongresszus, Szarajevóban pedig lelőtték az odalátogató Ferenc-Ferdinándot. Európa harcias lázban égett, a monarchia kemény hangú memorandumot adott át Szerbiának, akinek azonban Oroszország védelmére kelt. Egy hónappal azután, hogy Budapest megkapta az olimpia megrendezésének jogát, Európa már hadban állt egymással, nem rendeztek 1916-ban olimpiát sem Berlinben, sem máshol, 1920-ban Antwerpenben rendeztek olimpiát, ahová meg sem hívtak minket, amiként Németországot, Romániát, Törökországot, Ausztriát és Bulgáriát sem, a de a bolsevik Oroszországot sem. A képen: Ferenc Ferdinánd megölése. A Le Petit Journal címlapja
Karosszékben: Nyilvánvalóan mindenkinek jobb lett volna, ha 1916-ban olimpiai játékokra figyelt volna a világ… Úgy tartják, az ókorban az olimpiai játékok idején szüneteltek a háborúskodások, a 20. századi Európában az olimpia szünetelt háború idején.
Taxis Wenlock lett az olimpiai kabala című posztomban említettem, hogy örülnék egy plüsskabalának. St. Hieronymus küldött egy királynő testőre Wenlocot. Köszönöm
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek