Köszönöm a támogatást

A blog a Facebookon

Látogatók (2012.05.10-től)

Utolsó kommentek

Korábbi bejegyzések

Feedek

Címkék

afrika (2) agyaghadsereg (2) akkád (2) ale (2) alexandrosz (2) amerika (2) anglikán (2) angolszász (2) angolszászok (2) antecessor (2) antik (2) antropológia (4) apolló (3) aranysisak (2) arcrekonstrukció (3) armada (2) ásatás (2) asszíria (3) athén (2) atomháború (2) australopithecus (3) autizmus (2) aviatika (13) baál (2) babilon (2) babona (3) biblia (4) bizánc (2) bolzano (3) borgia (2) boszorkány (3) britannia (3) bronzkor (4) buddhizmus (2) bulgária (2) búvárrégészet (30) cár (3) carter (2) dánia (2) denisovai (2) desperate dan (2) dionüszosz (2) dornier (2) Down-szindróma (2) drake (3) drakula (3) dundee (3) dzsingisz kán (2) ecsegfalva (2) egyiptom (16) egyiptománia (2) ehnaton (5) első világháború (2) emberré válás (10) enigma (2) erectus (2) érmék (2) evangélium (4) evolúció (4) expedíció (2) expedíciók (3) fáraó (2) felfedezések (18) felfedezők (2) fémkereső (4) filmtörténet (5) firenze (2) fizika (3) flamand (2) floresiensis (3) földművelés (4) forradalom (2) fosztogatás (3) fotótörténet (8) francia forradalom (2) franco (2) franklin expedíció (2) genetika (3) germánok (4) gulag (3) gyeniszovai (3) hadrianus (2) hadtörténelem (3) hadtörténet (2) hajóroncs (4) hajóroncsok (5) hajózás (2) harald (2) harangedényes (2) háromkirályok (2) hasfelmetsző jack (2) heidelbergensis (3) hellénisztikus (2) hellenizmus (5) herculaneum (2) heródes (2) hidegháború (4) himmler (2) hippokrasz (2) hitler (16) hobbit (3) holokauszt (3) homo (12) Homo erectus (2) homo habilis (2) homo sapiens (3) hunyadi (2) húsvét (3) inka (4) irodalom (8) irodalomtörténet (13) jégember (2) jeruzsálem (5) jézus (3) jordánia (3) kalózok (4) kán (2) karácsony (3) katakombák (3) kelta (3) kelták (8) kémek (4) kenya (2) kereszténység (8) keresztesek (3) kína (5) kincsvadász (2) kódfejtés (6) kódok (3) kolumbusz (3) konyha (2) kormeghatározás (2) középkor (70) Közép Amerika (2) kriptográfia (2) kultúra (19) láp (3) leonardo (12) líbia (2) Lineáris A (2) londinium (2) maja (3) maják (4) makedónia (2) marx (2) második világháború (48) matematika (3) mediciek (2) meteorit (3) mezopotámia (4) michelangelo (3) mikulás (2) minósz (2) mitológia (2) mona lisa (2) mongólia (2) műkincs (44) műkincs-fosztogatás (2) műkincspiac (2) műkincsrablás (4) múmia (11) múmiák (9) művelődéstörténet (107) művészet (4) náci (4) nácik (9) nagy sándor (2) Nagy Sándor (2) napóleon (7) nápoly (4) napraforgók (2) neander-völgyi (8) Neander völgyi (2) nefertiti (4) neolitikum (7) neolitikus (5) néprajz (2) népvándorlás (3) nobel (2) nyelvészet (2) nyelvtörténet (5) ókor (98) olaszország (2) olimpia (2) olvadó tehén (2) őskor (31) őstörténet (3) ötzi (3) pamukkale (2) partraszállás (2) pazirik (3) pele (2) peru (2) pestis (4) pompeji (4) ppna (2) prága (2) RAF (2) régészet (4) rembrandt (3) reneszánsz (5) repéstörténet (3) repülés (4) repüléstörténet (9) restaurálás (2) római birodalom (33) római kor (46) roncskutatás (6) roncsok (5) salai (2) sapiens (3) seracini (2) sforza (2) Shakespeare (2) sírrablás (2) skócia (2) sporttörténet (2) Stonehenge (2) szakkara (2) szardínia (2) szarmata (2) szesztilalom (2) sziklarajzok (3) szíria (2) szkíta (2) szkíták (4) szonár (2) táblásjáték (2) talajradar (2) találmányok (2) tengeralattjárók (3) térképek (3) tetoválás (4) theo van gogh (2) titanic (3) tollense (2) torinói lepel (2) törökök (3) törökország (6) török kor (2) törvényszéki (3) tower (2) tőzegláp (2) trákok (3) trepanálás (2) tudomány (10) tudománytörténet (3) tudor (2) Tudorok (2) tudorok (4) tutankhamon (4) tűzhasználat (2) uffizi (3) újkor (3) újvilág (4) unesco (2) vallástörténet (2) vámpírok (2) van gogh (5) vatikán (2) velence (2) vezúv (2) VIII. Henrik (3) viking (2) vikingek (8) világháború (34) világháborúk (5) vincent van gogh (2) viselettörténet (4) wilkinson (3) york (2) zahi hawass (2) zenertörténet (4) zenetörténet (6) Címkefelhő

Bejegyzéseim naptáron

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Drága Professzor, a férjem Neander-völgyi

2011.11.17. 21:43 :: Juhari Zsuzsanna

Svante Pääbo professzor 2010-ben jelentette be, hogy DNS-vizsgálatai szerint a mai ember keveredett a Neander-völgyi emberrel. Azóta e mailekben jelentkeznek nála Neander-völgyiek vizsgálatra, vagy ajánlják figyelmébe férjüket, feleségüket.

Svante Pääbo, a Max Planck Intézet genetikusa kutatásaiból kiderült, hogy fajunk, a mai ember (Homo sapiens), miután elhagyta Afrikát keveredett „unokatestvérével”, a Neander-völgyi emberrel (Homo naenderthalenis) Európában és Ázsiában is. Afrikában azonban még nem.
Európában a Neander-völgyi nem sokkal azután halt ki – a jelenlegi álláspont szerint mintegy 40 000 éve –, hogy a modern ember is megjelent a kontinensen. Ám - keveredésünk következtében - unkatestvérünk génjeiből megőriztünk egy darabkát. (Afrikai népességben ez nem volt kimutatható.)
Miután Pääbo bejelentette eredményeit, sorra kapta az e maileket és a leveleket, 45 férfi állította magáról, hogy teljesen, vagy részben Neander-völgyinek érzi magát és felajánlotta nyálmintáját vizsgálatra. Ugyanekkor csak 2 nő írt hasonlót magáról. Azonban 12 nő jelentkezett azzal, hogy nem ő, hanem férje Neander-völgyi és ajánlotta vizsgálatra házastársát. Eközben csak 2 férfi tette ugyanezt házastársával. (Képek: Neander-völgyi ember rekonstrukciója fenn és Pääbo professzor egy neander-völgyi koponyával lenn)

(Pääbo genetikai kutatásáról itt olvashatsz: http://www.eva.mpg.de/neandertal/press/presskit-neandertal/pdf/PR_MPI_Neandertal_EN.pdf)
Karosszékben: Pääbo kutatásainak váratlan szociológiai melléktermékére, arra, hogy manapság emberek Neander-völgyinek látják magukat, illetve házastársukat, sőt e tekintetben még nemi eltérés is kimutatható, nem tudja a választ, de mindenképpen figyelemre méltónak - és viccesnek - tartja. Egyáltalán, milyen egy Neander-völgyi? Ne felejtsük el, még nyitott a kérdés, miért halt ki a Neander-völgyi és maradt túlélő a mai ember. Sokan úgy vélik, a mérhetetlen agresszivitása miatt lett a H. sapiens a túlélő…
(A képen: Neander-völgyi és mai ember csontváza Copyright: Ian Tattersall)

 

Ez is érdekes:

Megtalálták a közös őst?

35 komment · 2 trackback

Címkék: homo sapiens max planck paabo

A bejegyzés trackback címe:

https://juharizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr983390979

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: coffee vending machine companies 2018.12.25. 15:57:50

Új BMW 5 reklám - autó és repülő fanatikusoknak - Fékszárny

Trackback: Szórakoztató Valláskritika megosztotta 2011.11.18. 07:21:10

azt a blogbejegyzést, ahol ez a felirat a trackback-ként megjelenik. Tehát a közösségi oldal jelenlegi 30 ezer havi aktív olvasójához is eljut. Aki többet is tudni akar tudni az olvassa el ezt a rövid összefoglalót, vagy kattintson rá az oldalra: faceb...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MacChicken (törölt) 2011.11.18. 09:06:49

Akkor ezt most ertsuk ugy, hogy az afrikaiak nem is teljesen fajtarsaink? Nincsen veletlenul adat arrol, hogy az azsiai rasszban megtalalhatok-e azok a genetikai sajatossagok, melyek a keveredesre bizonyitekot nyujtanak? Esetleg mas rasszokban? Erdekes tema, csak nehogy rasszista elvek alatamasztasara adjon alapot. Nekem pl. ez jutott eszembe rogton.

MacChicken (törölt) 2011.11.18. 09:09:56

Meg valami; mi van akkor, ha az agresszivitas miatti kihalas elmelete nem is igaz? Mi van akkor, ha pont a homo sapiens volt tul agressziv, es kiirtotta az ertelemesebb neandervolgyit, de elotte meg keveredett a fajjal?

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.11.18. 09:19:23

Kivéve az ős magyarok! Nekik 9* (be)csavarodik a DNS-ük! ;)

Juhari Zsuzsanna 2011.11.18. 09:22:13

@MacChicken: Természetesen a mai ember a mérhetetlenül agresszív, valóban félreérthetően fogalmaztam, már javítottam. Köszi, hogy jelezted.

Terézágyú 2011.11.18. 09:23:00

@MacChicken:
"Mi van akkor, ha pont a homo sapiens volt tul agressziv"

Hát szerintem a cikk szövege éppen ezt mondja :)

De az hol van, hogy a neanderek értelmesebbek voltak?

passzívház tervek · http://www.passzivhaztervek.hu 2011.11.18. 09:23:42

Az ember eredetét sokat kavarták. Nem tudom, miért kellett, de olvastam erről egy j könyvet Michael Cremotól. Nézz rá erre, érdekes írás: tudatbazis.hu/interju-michael-a-cremoval-az-az-emberi-faj-rejtelyes-eredete-c-konyv-szerzojevel
A témában íródott...

Juhari Zsuzsanna 2011.11.18. 09:28:29

@MacChicken: sajnálom, hogy mindig a rasszizmushoz lyukadunk ki, itt véletlenül sem ilyesmiről van szó. Mindössze a keveredés időpontjának megállapításához kellett tudni, hogy hol történt a keveredés. Miután a jelenlegi álláspont szerint cca. 60 000 éve jöttünk ki Afrikából, és ott nem találták meg ezt a kevéske génállományt, a keveredés fiatalabb 60 000 évnél. Természetesen az Afrikában élők pontosan ugyanolyan mai emberek, mint a bárhol máshol élők, a világ genetikai állományában egyébként alig van különbség. Ezek az eltérések nagyon minimálisak. Elnézést a hosszú válaszért

Denny Crane 2011.11.18. 09:43:17

Lőrincz L. László kb. 20 éve írt erről két könyvet, és bár azok nyilván a ponyva kategóriába tartoznak (amit egyébként szeretek), azért mostantól a "látnok" jelző őt is megilletné :)

MacChicken (törölt) 2011.11.18. 09:49:18

@Terézágyú: Sehol, mert ha jobban megnezed akkor a kommentem utan javitottak a szovegen. A masik megjegyzes szinten sehol, csak en szovogettem tovabb a szalat. Nem is hivatkoztam a szovegre, csak gondolkoztam es leirtam a gondolataimat.

MacChicken (törölt) 2011.11.18. 09:55:30

@Juhari Zsuzsanna: En inkabb a sajat "rasszista" gondolataimat probalom igazolni ezekkel a dolgokkal, nem masokat illettem rasszista jelzovel. Mint tudjuk, a csimpanz genallomanya is csak 2%-ban kulonbozik az emberetol. Nagyon minimalis dolgok mulhat nagyon nagy kulonbseg is. Ugy ahogy a kulsonket is a genek hatarozzak meg, es igencsak kulonbozoek vagyunk, a belso dolgokat - ertelem es erzelem - is a genek definialjak. Mi van akkor, ha azok a rasszok, akik keveredtek a neandervolgyiekkel, kaptak valami pluszt egyik teren - pl. ertelem -, es elvesztettek valamit - pl. testi adottsagok? Csak gondolkozom... Elnezest a hoszzu okfejtesert, es meg veletlenul se higgyetek, hogy rasszista vagyok, csak felmerulnek ezek a kerdesek bennem.

Édy, aki Endre 2011.11.18. 10:12:06

Ha még csak a neandervölgyivel, de még más fajjal is: hu.wikipedia.org/wiki/Gyenyiszova-barlang

Terézágyú 2011.11.18. 10:25:46

@MacChicken:
"mert ha jobban megnezed akkor a kommentem utan javitottak a szovegen"

amikor válaszoltam neked, akkor @Juhari Zsuzsanna: válasza még nem volt látható, tehát nem tudhattam, hogy a szöveg valójában már javított :)

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2011.11.18. 10:33:40

www.rdos.net/eng/

Egy svéd úriember is magáévá tette a gondolatot, sőt ő odáig merészkedik, hogy az Asperger-szindróma is neandervölgyi örökség.

Itt egy blogbejegyzésének fordítása, melyben a neandervölgyiek vadászati módszere és az Asperger-szindrómások egyes tipikus tünetei közt vél kapcsolatot - támaszkodva Valerius Geist neandervölgyiekről szóló munkájára.

Aspie vadász

Az alábbi írás Leif Ekblad 2010. április 6-án közétett Aspie hunting című cikkének fordítása (de nem a teljes cikké). Semmilyen saját kutatást, kiegészítést, nem tartalmaz, minden érdem az eredeti szerzőé. Forrás: rdos.net/eng/ (my blog)

A vadászat, ahogy ma ismerjük, társas tevékenység. A vadászat része, hogy a zsákmányt kiugrasztják rejtekhelyéről és a megfelelő helyekre állított vadászok távolról dárdákat hajítva rá (vagy manapság lőfegyvert használva) megsebesítik, végül elejtik azt. Ez a fajta vadászati mód meglehetősen nehézkes, eredménye bizonytalan, és általában csak többszöri próbálkozásra hoz eredményt. A modern sportok, elsősorban a csapatsportok efféle vadászatot jelképeznek.

Sokan azok közül, akik kitöltötték az Aspie-kvízt (megj.: a szerző egy részletes kérdőívét, amellyel az Asperger-szindrómára jellemző vonások meglétét, kifejezettségét vizsgálja, a fenti linken ez is elérhető) nem értették az "Aspie vadász" kifejezést, talán azért, mert a vadászatot lőfegyverekkel, dárdákkal azonosítjuk, és az állat távolról történő elejtését értjük alatta. A kvíz erre a tulajdonságcsoportra vonatkozó kérdései viszont nem erre a vadászati módra utalnak. Milyen hát egy aspie vadász?

Valerius Geist Neandervölgyi módszer (Neanderthal paradigm) című írása olvasmányos módon adott választ azokra a kérdésekre, hogy miként használták a neandervölgyiek az eszközeiket és mi alapján választották zsákmányaikat. Geist felismerte, hogy minden zsákmányuknak bundája volt. Ennek alapján valószínűsítette, hogy a neandervölgyi ember ezt a tulajdonságukat használta ki zsákmányszerzéskor. A pattintott kőkorszaki eszközök közt nem találunk hajítódárdákat, vannak viszont nagyobb szerszámok, amikkel valószínűleg leütötték az állatokat. Azok, akik szerint a neandervölgyi ember úgy vadászott, mint a mai ember (csak rosszabb fegyverekkel, és kevesebb eredménnyel) nem tudnak magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy miért van számos neandervölgyi csontvázon rodeó-szerű sérülés.

Bár Valerius Geist részletekbe menően ismerteti a régészeti vonatkozásokat, nem nagyon foglalkozik azzal, hogy ez mennyire befolyásolta a neandervölgyi ember pszichikumát. Ezt a hatást próbáltam az Aspie kvízben vizsgálni, hogy igazoljam (vagy cáfoljam) Geist elméletét. A hipozézisből kiindulva számos jellemző vizsgálatát elvégezhettem.

Az alábbi (az Asperger-szindrómával érintetteknél gyakran előforudló) jellemzők várakozásomnak megfelelően jól korelláltak az Aspie-számmal (0 és 200 közé eső szám, a magasabb érték nagyobb érintettséget jelent) és a többi jellemző előfordulásának gyakoriságával (elöl a jellemző, majd ennek a vadászatban betöltött szerepe)

- lábujjhegyen járás - segíti a lopakodást
- élvezik a forgást/pörgést - ha a préda le akarja dobni, az is gyakran forog
- szeretnek fejjel lefelé lógni - ugyancsak a zsákmány hátán maradást segíti
- gyakran akarnak átugrani dolgok felett - az állat hátára ugrással van kapcsolatban
- szeretnek ásni - a nagyméretű zsákmány elrejtése
- állathangok utánzása - az állat megtévesztésére
- szeretnek apró dolgokat dobálni - ugyancsak a préda megtévesztésére, hogy az állat azt gondolja, a vadász máshol van
- emberek és tárgyak szagolgatása - a nyomkövetéssel van kapcsolatban
- szeretnek embereket, állatokat kergetni - nélkülözhetetlen a "testközeli" vadászathoz
- szeretnek harapni - Geist szerint az állat megbénítására használták (a mai állatok fülébe erősen beleharapva az állat teljesen ledermedhet)
- szeretnek csapdát állítani - Geist elméletének egyszerű továbbgondolása

Néhány testi jellemző nincs összefüggésben az Asperger-szindrómával, de összefügg az Aspie vadászattal. Általában ezeket a jellemzőket az Asperger-szindrómások motoros problémái közé sorolják, és egyfajta elfoglult távolságtartással kezelik:

- jók a mászásban
- kemény a markuk/szoros a fogásuk
- erősek a kezeik

Az Aspie vadász néhány további jellemzője:

- veszélyes helyzetben sincs félelemérzete
- változó aktivitás
- könnyen megérti az állatok jelzéseit, jól közvetíti érzelmeit

Figyelemre méltó, hogy az érzékelés zavarai milyen szoros korellációt mutatnak az Aspie vadász jellemzőivel! Ez a kapcsolat egyértelműnek látszik. A nagyon érzékeny érzékszervek fontosak a "testközeli" vadászat szempontjából, különösen a hallásnak (az állat által keltett zajok meghallása), a tapintásnak (az állatok által keltett vibrációk érzékelésének) és a szaglásnak (a nyomkövetés miatt) nagy a szerepe. A pontos látás és a részletek felismerése ugyancsak arra való, hogy az állat nyomait a vadász felfedezze. Erre viszont a szokásos vadászati módszer esetében nincs szükség, ott inkább a környezet egészére kell a vadásznak figyelnie.

A kedvelt környezeti elemek:

- kedvelik a lassan folyó víz látványát
- kedvelik a párát, a ködöt
- kedvelik az erdei környezetet

Ezekből arra következtethetünk, hogy a neandervölgyiek valószínűleg vízforrások közelében csaptak le zsákmányukra. A köd és pára szeretete onnan eredhet, hogy ilyenkor könnyebben megközelíthették a vadat, de elképzelhető, hogy élőhelyükön a gleccserek közelsége okozott gyakran ködöt, párát és ehhez alkalmazkodtak. Valószínűsíthetjük, hogy a neandervölgyiek erdőkben, és nem nyílt terepen vadásztak. Taktikájukat sokkal eredményesebben alkalmazhatták erdei környezetben, míg a sík vidék a modern, társas vadászatnak kedvez.

További személyiségjegyeket is az Aspie-vadászathoz lehet társítani. Nem túl merész feltételezni, hogy a testközeli vadászatnak köze van a neandervölgyiek pattintott kőeszközeihez és különleges érdeklődéséhez. Ez a passzív vadászat megköveteli a kreativitást és a már-már megszállottságig menő kitartást. Ha egy vadász kitalált egy módot, hogy elejtse a zsákmányát, valószínűleg ragaszkodott hozzá, és legfeljebb kis mértékben változtatott a módszerén, hogy még sikeresebb legyen. A modern vadászat gyakori sikertelensége folyamatos újítást igényelt - ezért a "neurotipikus" (nem érintett) embereknél nem alakult ki ez a fajta ragaszkodás a módszerhez. Ők inkább a személyekhez ragaszkodnak, hisz a csoportban történő vadászatnak az ember áll a központjában.

Összegezve, ha megértjük az Aspie/neandervölgyi vadászt, közelebb jutunk az autisztikus spektrum nagy részének megértéséhez.

Juhari Zsuzsanna 2011.11.18. 10:34:34

@Édy, aki Endre: így van, a denisovai emberrel is keveredtünk, aki a neander-völgyi testvérének tekinthető. Így színes a világ

zati 2011.11.18. 10:37:45

@Terézágyú: A kettő nem jár együtt. Nem törvényszerű, hogy az értelmes=békés, míg az agresszív=buta.

Ehelyett, és egyetértek az íróval, valószínűbb, hogy az értelmesebb és agresszívebb H. Sapiens kiszorította (esetleg kiirtotta) a békésebb, de együgyűbb neandervölgyi embert. Egyébként arra, hogy irtották egymást, esetleg egymás mellett éltek, vagy éppen kereskedtek egymással nincsenek bizonyítékok, csak spekuláció. Ha keveredtek, akár együtt is működhettek. A kihaláshoz elég egy demográfiai egyensúlyvesztés: míg a sikeres Sapiens családok 4-6 gyereket neveltek, a lassabb neandervölgyiek 1-2-t, ez automatikusan kódolja a folyamat kimenetelét. Valóban, egyre ritkábbak lehettek a neandervölgyi családok, és valszeg a felnövő gyerekek már Sapiens vagy vegyes családokból választottak párt.

A fenti mondatok semmiképp sem utalnak a mai magyarországi demográfiai folyamatokra...

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2011.11.18. 10:40:02

Forráslink lemaradt (bár az oldala olyan, hogy akármit nézek rajta, csak ez van a címsorban, szóval .html-ig tartó pontos hivatkozást ne várjon senki)

www.rdos.net/eng/

Juhari Zsuzsanna 2011.11.18. 10:42:26

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Nagyon érdekes az alapkutatás, amiről írsz. Itt érhető el: www.eva.mpg.de/evolution/
Ez is a Max Planck Intézetben folyt

MacChicken (törölt) 2011.11.18. 10:46:03

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Ez mar kicsit melyviz, de akar lehet is benne valami. Az osztoneinket az oseinktol orokoltuk, ezeket is a geneinkben hordozzuk. En sokkal egyszerubb oldalrol, es atfogobban kozelitettem a temahoz, de inkabb nem fejtegetem tovabb - van nehany dolog meg az agyamban -, mert fajgyulolonek fognak kikialtani (pedig abszolute nem vagyok az). A mai vilagban ovatosan kell banni meg az igazsaggal is, annak kimondasa meghurcolashoz vezethet. :)
Egyebkent szeretem az ilyen blogokat meg a tudomanyos cikkeket. Jobban, mint a masik 30-at ami az IMF hitelrol szol. Az csak felidegesit.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2011.11.18. 10:49:15

A neandervölgyi ember nem volt buta - legalábbis egyedi szinten nem. Eszközei kifejezetten fejlettek voltak.

Amiben alulmaradt, az a szociális interakció. Bár közösséget alkotott, messze nem volt akkora az együttműködés, mint a H. sapiens sapiens esetében. Amíg elég terület ált rendelkezésre, ez nem is okozott gondot, függetlensége, magára utaltsága segítette a túlélést olyan vidékeken, ahol csak magára számíthatott. Egész más beállítottság kell egy pezsgő közösségi élethez, mint kint a vadonban. Kicsit szemléletesebben: a városban jól érvenyüselnek azok, akik jól bánnak az emberekkel, de lefőnek ha két éjszakát a pusztában kell tölteniük. Ezzel szemben a tanyasi ember (vagy épp egy remete) borzasztó jól elvan egyedül, nem igényli és idegenül mozog tömegben, van akár csak néhány ismeretlen társaságában.

A neandervölgyiek valószínűleg elhúzódtak a peremvidékekre a mai ember elől, de hát lényegesen lassabban szaporodtak, veszélyesebben éltek, egyre inkább eltűntek a "végek", így szép lassan kihaltak, de a keveredés megtörtént, és a gének azóta is bennünk vannak.

Koopac 2011.11.18. 12:52:53

A neander-völgyi egyáltalán nem volt buta, sőt, találtak már olyan leleteket, ami arra utal, hogy készített műtárgyakat, azaz fejlett esztétikai érzéke volt. Ha jól emlékszem valami medál vagy ilyesmi.
@MacChicken: A kérdésfelvetés jogos, szerintem ott van a bibi, hogy a neander-völgyi is a mi fajunkba tartozik, ez már abból is látszik, hogy szaporodóképes utódokat hoztunk létre, nem is keveset, ez pedig a fajfogalom egyik definíciója. Ugyanúgy, mint ahogy egy afrikaival is tudna egy európai, vagy egy ausztrál bennszülöttel egy kínai.

MacChicken (törölt) 2011.11.18. 13:26:21

@Koopac: Ok, en nem vagyok biologus. Legyen akkor egy faj. Az embereket rasszokba soroljuk, a kutyakat fajtakba. Nezzuk teljesen objektivan a dolgot, es meg mielott barki kovet dobna ram, az emberi faj is (a tudomany jelenlegi allasa szerint) is az evolucio soran fejlodott, es az allatvilag resze. Nos ugyebar a kutyak genallomanya alapjan vannak kicsik, nagyok, szorosek, csupaszok, okosak es butabbak. Ezt ugye a kutyaknal siman ki is mondjuk. Mas, mert mas fajta. Nos nezzuk az emberi fajt. Van egy velunk egy fajba tartozo, de teljesen elszigetelten fejlodott csoport, amely egyedi specialis kepessegekkel rendelkezik, olyan genetikai adottsagokat hordoz, amelyek a tobbi embernel nem talalhatok meg. Azok az egyedek, akik ezzel az elszigetelt csoporttal talalkoznak es parzanak, tovabborokitik a jo (es rossz) tulajdonsagaikat, keverve az elszigetelt csoport jo (es rossz) tulajdonsagaival. Akik nem talalkoztak ezzel az elszigetelten fejlodott csoporttal, nem kapnak ezekbol a genekbol. Igaz? Tehat beszelhetunk elkulonult fajtarol, es kulonbozo kepessegekrol?

Édy, aki Endre 2011.11.18. 14:10:23

Vannak fejlemények a floresi törpökről?

Juhari Zsuzsanna 2011.11.18. 14:29:23

@Édy, aki Endre: ők mindig slágertéma, de alapvetően egyelőre mindig ugyanaz: H. floresiensis: önálló faj, amelyik egy elzát szigeten megmaradt cca 12 000 évvel ezelőttig a mai ember tengerében, ill. mai ember, de egy elzárt szigeten "degenerálódott" - itt szigorúan antropológiai értelemben!. Nekem meggyőzőbb az önálló faj, de ez változhat

Koopac 2011.11.18. 14:30:04

@MacChicken: Igen, például a busmanok kitűnően alkalmazkodtak a sivatagi környezethez, sokáig elszigetelten fejlődtek. Sokkal tovább bírják ki víz nélkül, mint mi. Az európaiak meg - sok ázsiaival ellentétben - sokkal inkább képesek a tejet táplálékként hasznosítani felnőtt korban. Persze, hogy az egyes rasszok vagy fajták különbözőek, megvannak a saját "szuperképességeik", és jellemzőik. És abban is igazad van, hogy egy-egy csoport története pontosan bevésődik a génekbe, és látható, hogy mikor, kivel keveredtek és milyen környezetben éltek. Nem lehet pontos határt húzni az alfaj, rassz vagy változat között, és szerintem nem is kéne. A neander-völgyi is csak egy embercsoport volt, olyan, mint az ázsiai, európai, csak talán kicsit jobban különbözött tőlünk, mint mondjuk egy ázsiai, de azért még ebbe a fajba tartozott.

Egyébként az ausztrálok például nem csak neander-völgyi, hanem denisovai géneket is hordoznak. És ki tudja, hogy milyen kihalt csoportok génjei vannak bennünk, akikről esetleg nem is tudunk :)

Müller őrmester 2011.11.25. 10:45:41

Hát, ha ez igaz lenne, lenne valami a fajelméletben is.

Fekete Sámuel 2012.06.22. 21:32:57

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Ekkora faszságot még életemben nem hallottam. IgNobel jelölt.

Amocsok 2013.03.29. 09:28:34

Amíg az emberszabásúakat, ceteket, vagy akár a kutyát, fecskét el tudjuk fogadni érző lénynek, és békében vagyunk képesek egymás mellett élni, mit számít az az apró probléma, hogy genetikailag nem vagyunk képesek keveredni velük?

borzimorzi 2013.05.04. 21:15:19

@Édy, aki Endre: Komoly kérdés, hogy akad-e az Orosz Akadémián olyan bátor tudós, aki oda mer menni Valujev úrhoz nyálmintát kérni. Pláne, hogy még azt is el kell magyarázni, hogy az elemzés célja megállapítani, nem Valujev úr-e az élő bizonyíték erre a 40ezer évvel ezelőtti keveredésre...
Üdv:
b