Agatha Christie saját méregdrága arckrémével tisztogatott több ezer éves asszír elefántcsont tárgyakat, amiket a férje tárt fel Irakban. (Persze a restaurátorok nem ajánlják ezt a technikát, de legalább nem is ártott vele.) Ezeket a British Múzeum tavasszal 1,2 millió fontért vásárolta meg és kiállításon mutatja be.
A csodálatos apró szobrokat Max Mallowan találta meg, s mind mostanáig raktárakban porosodtak. A feltárókon kívül soha senki nem látta őket – mondta el Neil MacGregor, a British Múzeum igazgatója.
Agatha Christie 1929-ben felszállt az Orient-expresszre, hogy új élményeket szerezzen. Bagdadid meg sem állt, majd továbbutazott az ősi Urba, ahol a világhírű kutatóval, Wooleyval találkozott (róla mintázta a Gyilkosság Mezopotámiában című regényének hősét). Wooley 12 éven át kutatta az ókori sumer városállamot a British Museum és a Pennsylvaniai Egyetem megbízásából. Munkatársai között volt Max Mallowan, vele Agatha Christie második uri tartózkodásakor, 1930-ban találkozott. Mallowan végigkísérte Irakon a híres írónőt, s még abban az évben össze is házasodtak (ő lett a Gyilkosság Mezopotámiában Elmottja).
Ur után következett Ninive feltárása, de Mallowan a több mint 4000 éves Nimrúdban szeretett volna ásatni - s most már önállóan. Ez azonban már akkor sem volt olcsó dolog, de Christie fedezte a költségeket, sőt maga is tevékenyen részt vállalt az ásatásból. Igyekezett rekonstruálni az előkerült maradványokat, helyszíni rajzokat készített.
A harmincas évek végén egyre barátságtalanabb lett a viszony Nagy-Britannia és Irak között. A régészek Szíriába tették át székhelyüket. Max Mallowan és Agatha Christie is egy észak-szíriai lelőhelyre, Haburba költözött át, majd Deir ez Zor és Busaira következett. Később Balikh lett a székhelyük, majd Tell-Halaf. Számos könyv témája ez a hely, csakúgy, mint Chagar Bazar és Tell-Brack.
De Mallowan nem tudta Irakot elfelejteni. Nimrúdban szeretett volna ásatni. Szerinte azóta, hogy Layard felfedezte, nem járt arra senki, mert senki - még Layard sem - tulajdonított font
osságot a városnak, pedig Mallowan szerint az volt Asszíria három legnagyobb ősi városának egyike.
osságot a városnak, pedig Mallowan szerint az volt Asszíria három legnagyobb ősi városának egyike. Agatha Christie szerint a háború után minden, a térségben dolgozó régész Irakba akart visszatérni. Mallowannek sikerült is. 1949 és 1962 között tárta fel Nimrúdot, az egykori akkád Kalhut, s ezzel világhírre tett szert. Expedíciójával együtt feltárt ott öt királyi palotát, két templomot, kereskedelmi központokat és a Tigris mellett kiépített rakpartot.
III. Salmanazar király 200 termes palotájában, amely a Kr. e. IX. században épült, megtalálta az „elefántcsont-termet”, az egykori raktárban több ezer elefántcsont szobrocskát hozott napvilágra. Ezeket tisztogatta Christie arckrémmel.
Az ásatások inspirálták a krimiszerzőt, az ásatásokon írta a Gyilkossá
g az Orient Expresszen, a Halál a Níluson, a Találkozást a Halállal és Gyilkosság Mezopotámiában című könyveit. Képek: British Museum. Alul: Max Mallowan, Agatha Christie és Leonard Woolley Urban 1931-ben
g az Orient Expresszen, a Halál a Níluson, a Találkozást a Halállal és Gyilkosság Mezopotámiában című könyveit. Képek: British Museum. Alul: Max Mallowan, Agatha Christie és Leonard Woolley Urban 1931-benKarosszékben: A Mallowanék által feltárt leletek egy része a feltáróé lett, másik része Irakban maradt. Ezeknek sajnos jó részét az amerikai invázió során tönkretették, illetve ellopták, amikor a bagdadi múzeumot kifosztották. Találtak olyan tárgyakat is, amiket a földre dobtak és katonabakancsok tapostak rajtuk. Ami Angliába került, a British Múzeumban látható. Ajánlom mindenkinek. Csodálatosan szépek, és nem szívesen adják kölcsön más múzeumoknak, biztonsági okokból nem utaztatják őket.
Ez is érdekes:
Majdnem 100 évig készült, darabját 250 000 forintért árulják. Mi az? Asszír szótár
Utolsó kommentek