Manapság az észak-európaiak 90 százaléka gond nélkül élvezheti a tejivást, miközben a világ felnőtt népességének, köztük a dél-európaiaknak 70 százaléka nem képes megemészteni a tejet. De miért?
Legutóbb például a dél-franciaországi mintegy 5000 éves temetkezési helyen talált halottak genetikai vizsgálata mutatta ki, hogy az odatemetettek sem voltak képesek a friss tejet megemészteni.
A dél-franciaországi Treilles barlangjában talált 22 férfi, 2 nő és 5 ma már meghatározhatatlan nemű ember esetében sikerült DNS-mintát kinyerni. Többségük közeli rokonságban állt egymással. Egyik egyedben sem találták meg a laktáz perzisztencia-gént, márpedig ez teszi lehetővé a friss tej megemésztését.
Miért képesek a tejet az európaiak, mindenekelőtt az észak-európaiak megemészteni, míg mások nem?
Friss tejre az embernek csecsemő- és gyermekkorában van szüksége, 5 éves kor után a tejbontást lehetővé tevő laktáz-enzim aktivitása csökken, és felnőtt korban már nem tudjuk emészteni a friss tejet. Kivéve, ha valaki örökölte a laktáz perzisztencia-gént. De mikor és miért fejlődött ki az emberben ez a gén?
A különös jelenség okait a College London Egyetem genetikusa, a Mark Thomas vezette kutatócsoport vizsgálta. A kutatók Európa különböző korai földműves népcsoportjainak lelőhelyein talált több mint 7000 éves csontmaradványokból nyertek ki DNS-t, és ezt elemezték több szempontból. (A vizsgált lelőhelyek között volt a magyarországi Ecsegfalva is.)
Kimutatták, hogy a laktáz perzisztencia-gén a 7000 éve élt emberek csontmaradványaiban még hiányzik, tehát az valamivel később jelent meg érdekes módon éppen Közép-Európában.
És hogy miért: "A tejemésztés képességének kialakulása a legelőnyösebb evolúciós vonás, amely az emberben kifejlődött. Az úgynevezett laktáz-enzim nélkül tejfogyasztáskor egy felnőtt ember felpuffad, és hasmenést kap. A vízzel összehasonlítva azonban a tej kiváló tápanyagforrás, amely évszaktól függetlenül az ember rendelkezésére áll, és fogyasztása biztonságosabb, mint a gyakran parazitákkal fertőzött folyó- vagy patakvízé. A tejivás a korai európaiak számára komoly túlélési esélyeket biztosított" – mondta el Thomas professzor, aki
úgy véli, azért lehet olyan éles különbség a tej emésztésének képességében Észak- és Dél-Európa népei között, mert északon jóval kevesebbet süt a nap, az északiak szervezetében ezért kevesebb a D-vitamin és a kalcium. A tejfogyasztás azonban megoldotta a kalciumbevitel problémáját.
Karosszékben: Amerikában például terjed a felfogás, hogy a friss tehéntej egészségtelen. Nyilván annak, aki képes emészteni, nem. Nálunk még nem vettek tudomást a legújabb kutatási eredményekről és egyöntetű e felfogás, hogy tejet inni egészséges. Látjuk, annak, aki beletartozik abba a bizonyos 30%-ba. A képen: A laktáz perzisztencia-gén előfordulási gyakorisága a világban. Képforrás: www.physorg
Utolsó kommentek