A szigorúan tudományos elme számára Monsieur Bertillon tevékenysége feltétlenül a legtöbbet jelenti – írja A sátán kutyájában írja Sir Arthur Conan Doyle. Most kiállítás idézi fel Bertillon emlékét.
Bertillon rendőrségi felvétele
Alphonse Bertillon 1853-ban született Párizsban. Apja és bátyja is jó nevű statisztikus volt, ő mégis a hadsereget választotta. Hamarosan azonban otthagyta a katonaságot és 1879-ben átigazolt a párizsi rendőrséghez. Mint családja minden tagja, szerette a rendet és a számokat, amikor azonban átnézte a bűnügyi feljegyzéseket, valóságos káoszra akadt. A bűnismétlések száma egyre növekedett, de a rendőrségi feljegyzésekben nem lehetett nyomon követni azokat. A visszaeső bűnözők azonosítására valamit ki kellett találni.
Bertillon a katalogizáláshoz az antropometriát, a testméréstant hívta segítségül. A felnőtt emberek bizonyos testméretei ugyanis hosszú időn át nem változnak, így a visszaeső bűnözők azonosítása sokkal biztonságosabb volt, mint amikor bemondtak valamilyen nevet. Minden bűnelkövető esetében egy jegyzéket vettek fel, amin szerepelt az illető testmagassága; a kitárt karok szélessége; az ülő test magassága; a fej hossza és szélessége; a jobb fül, a bal láb, a bal középujj és a bal alsó kar hossza.
Bűnügyi helyszín, Bertillon felvétele
Habár az antropometria volt a népszerű áltudomány, a frenológia alapja, amely a koponya méreteiből következtetett egy-egy ember jellemére, Bertillon óvakodott a frenológiától: "nem vagyok meggyőződve arról, hogy az arc szimmetriahiánya, a szem mérete vagy az állkapocs alakja elárulja, hogy valaki bűnöző-e".
Most kiállításon emlékeznek meg a londoni Wellcome Collectionben a törvényszéki szakértői munka egyik megalapozójáról. "Bertillon célja az volt, hogy a bűnelkövetők azonosítását megkönnyítse egyedi információik alapján és nem az, hogy a fizikai megjelenés alapján következtessen bűnözői hajlamra – mondta el az Independentnek Lucy Shanahan, a kiállítás kurátora.
Bertillon képei
Bertillon legfontosabb újítása azonban a bűnügyi fotózás feltalálása és módszerének kidolgozása volt.
„Ő találta ki, hogy minden bűnözőről felvételt készítsenek szemből és profilból, és ezeket csatolják a felvett adatlaphoz. A rendőrségi helyszíni fotózást is ő fejlesztette ki, valamint az Isten szeme-távlatot”, vagyis, amikor fentről igyekeznek lefotózni az egész látványt – mondta el Shanahan. A helyszíneléshez az ő kezdeményezésére kezdték el alkalmazni a bűnügyi fotósokat, akik nélkül ma el sem képzelhető el helyszínelés, de amikor Bertillon ezt kitalálta, a fotózás még gyerekcipőben járt és inkább csak a szórakozást szolgálta.
Kitartó munkája hamar meghozta az eredményt: 1884-ben 241 visszaesőt azonosítottak a fotók és testméretek alapján. "Ettől kezdve vezették be Európa többi országában a párizsi módszert, és a németek azt mondták akkoriban: Párizs a rendőrség Mekkája, Bertillon pedig a prófétája, módszerét pedig csakhamar bertillonage-nak hívták – mondta el Shanahan.
Bertillon rendőrségi fotója saját magáról
Bertillon reputációja később erősen megcsappant a híres Dreyfus-perben játszott szerepe miatt, amikor alaptalan véleményével hozzájárult Dreyfus elítéléséhez. Kriminológiai módszereit pedig az ujjlenyomat-vétel bevezetése homályosította el.Karosszékben: 1894-ben a párizsi német követség katonai attaséjának, Max von Schwarzkoppen ezredesnek átadtak egy kézzel írott listát, a „bordereau”-t, amely titkos katonai adatokat tartalmazott. Az ügy kipattant és hazaárulás vádjával letartóztatták Alfred Dreyfust, majd száműzték, noha a vádlott tagadta bűnösségét. Utóbb kiderült, hogy a listát nem Dreyfus, hanem Ferdinand Walsin-Esterhazy őrnagy írta.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek