A neandervölgyi és a modern ember találkozásából és keveredéséből az első szerelemgyerek valahol a mai Izrael területén 50 000-60 000 éve született meg. A Manot nevet kapta.
Neandervölgyi család (rekonstrukció)
Az izraeli Manot-barlang mélyén egy töredékes koponyát fedeztek fel. Kiderült, hogy az 55 000 éves maradvány egy olyan mai ember-csoport egyik egyedének koponyája, amely hosszabb időn át élt együtt a neandervölgyi emberekkel és keveredett is velük. Ráadásul a lelet fajunknak a szülőhelyéről, Afrikából való Európába és Ázsiába tartó hosszú utazásának egyik hiányzó láncszemét is betölti - olvasható a Nature-ben megjelent tanulmányban.
A koponya egészen biztosan mai emberé, de bizonyos okokból azt feltételezzük, hogy neandervölgyi gént is őriz, vagyis a két faj első szerelemgyerekeinek egyike lehetett – mondta el Israel Hershkovitz, a Tel Aviv Egyetem antropológiaprofesszora, kutatásvezető a Nature-nek.
Manot koponyatöredéke
A Homo neanderthalensis és a H. sapiens összehasonlító genetikai vizsgálata azt mutatja, hogy a két faj valamikor 50 000-60 000 éve keveredett egymással valahol a Közel-Keleten. Csakhogy ezzel az elmélettel az volt a probléma, hogy eddig nem került elő a Közel-Keleten ebből a rendkívül fontos, átmeneti időből (miután fajunk már kimerészkedett Afrikából, de még nem érte el és nem népesítette be Európát és Ázsiát) származó mai ember-lelet.
2008-ban egy építkezésen egy bulldózer az észak-izraeli Galileai-tengernél egy barlang több mint 15 000 éve betemetődött bejáratába mart bele. Így találtak rá a Manot-barlangra és a benne lévő koponyatöredékre, illetve kőeszközökre.
A Manot-barlang
A koponyán lerakódott kalcit urániumizotópos mérése kimutatta, hogy a töredék 55 000 éves. Vagyis ez azt jelenti, hogy Manot a korai európaiak őse – mondta el Hershkovitz a Nature-nek. Ugyanakkor nagy eséllyel az elsők egyike is fajunkból, aki már neandervölgyi géneket is magáénak tudhat. A Manot-barlang nagyon közel van két másik lelőhelyhez, ahol ugyanilyen korú neandervölgyi maradványok kerültek elő. Ez a terület pedig az egyetlen hely, ahol fajunk több tízezer éven át egymás mellett élt a neandervölgyiekkel és találkozhatott velük – mondta el Hershkovitz. Az egyértelmű bizonyíték a keveredésre persze az lenne, ha genetikailag ki lehetne mutatni a neandervölgyi génjét a koponyából, de a kutatók szerint nem valószínű, hogy használható DNS-t tudnak kinyerni a leletből.
Manot-koponya (középen), balra neandervölgyi, jobbra mai ember koponyája (Képek: EPA és AFP)
Most folytatják a barlangban a feltárásokat remélve, hogy további leletek kerülnek elő.
Karosszékben: A neandervölgyivel való kapcsolatunk feltárása választ adhat arra az izgató kérdésre is, miért halt ki unokatestvérünk és mennyiben volt ennek fajunk okozója.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek