Mintegy 11 500 éve egy csapat vadász gödörbe helyezett két halott gyereket a mai Alaszkában, majd tetemüket fegyverekkel körbe rakva temette el őket.
Gyuktaj nő (rekonstrukció, forrás: Simon Fraser University)
2006-ban vasútépítési munkálatok során akadtak a közép-alaszkai Tanana folyótól északra eső, Upward Sun Rivernek elnevezett lelőhelyre, ahol egy részlegesen elhamvasztott, mintegy 3 éves kora körül meghalt gyermek tetemét fedezték fel egy 11 500 éve földbe mélyített szezonális házban.
Pontosan a gyermek csontjai és a szezonális ház közepe alatt mintegy 40,5 cm-rel mélyebben több csontmaradványt találtak. Először csak azt tudták, hogy embernek látszanak, de nagyon kicsik, majd kiderült, hogy két pici halottról van szó. Fog- és csontelemzésük kiderítette, hogy kislányok voltak, egyikük legalább 6 héttel születése után halt meg, míg másikuk halva születhetett, elképzelhető, hogy ikrek voltak – mondta el Ben Potter kutatásvezető, az Alaszka Egyetem munkatársa a Smithsonian Magazine-nek.
Közép-Alaszkát 12 000-6000éve a denali népesség lakta, amely lazachalászatból és vadászatból élt.
Paleoindián-temetkezés (Frank Weir festménye)
A magzati pózban eltemetett gyerekeket vörös okkerrel fedték be és élelmet tettek melléjük. Köréjük rituális okokból fegyvereket – vörös okkerrel díszített agancsbotokat, kődárdákat, kétélű kőpengéket – helyeztek. A fegyvereken lévő kopásnyomok arra utalnak, hogy nem direkt rituális célra készültek, használták azokat az eltemetés előtt, de földbe helyezésükkor még jó állapotban voltak, nem voltak kicsorbulva vagy eltörve.
Ez az elvont gondolkodás bizonyos fokát jelzi. Habár a fegyvereket használták és szükségük volt azokra a túléléshez, mégis a gyermekek mellé helyezték őket a hosszú túlvilági életre. Ez árulkodik a mélységes fájdalomról is, amit a gyerekek elvesztése miatt érezhettek – mondta el Michael Waters, a Texas A&M University munkatársa a Smithsonian Magazine-nek.
Arra egyelőre nem tudják a választ, miért temették kétféle módon a három gyermeket. Mivel mindhárman ugyanahhoz a kultúrához tartoztak, a kutatók azt feltételezik, hogy szezonális okok állhatnak a háttérben. Sírt ásni télen jóval nehezebb, mint nyáron. De az is lehet, hogy a család fontos tagja távol volt, amikor a 3 éves gyermek meghalt és ezért a család az egyszerűbb megoldást, a hamvasztást választotta. Harmadik lehetőség, hogy kortól is függött, hogyan temette ez a korai népesség halottait. Mivel eddig nem kerültek elő ebből az időből temetkezések, nincs semmilyen összehasonlítási alapja a kutatóknak.
Ugyanakkor az alaszkai temetkezés mutat hasonlóságokat például a szibériai Uski Tó-lelőhellyel. Ez nem is meglepő, mivel a denali lelőhelyek sok azonos elemet őriznek a szibériai eredetű Gyuktaj- (Dyuktai-) kultúrával, amelynek népe a Bering-szoroson átkelve Észak-Amerikában is letelepedett. További génvizsgálatokból megpróbálják kideríteni, hogy a gyermekek között milyen kapcsolat van, esetleg rokonok voltak-e.
A gyerekek köré tett fegyverek
Karosszékben: A szibériai Gyuktaj-barlang közelében feltárt Gyuktaj-kultúra népessége 12 000 évvel ezelőtt érkezett a mai Észak-Amerikába a Bering-szoroson át, de más csoportjuk megmaradt Szibériában, nem hagyta el szülőföldjét. Az ún. paleoarktikus, vagy denali kultúrkör (kb. 12 000-10 000 éve) Alaszka-szerte megtalálható eszközeinek kidolgozási technikája egyértelműen kapcsolódik szibériai leletekhez.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek