A Phaisztoszi korongon lévő írást még senki nem tudta megfejteni. Most sikerült?
Owens a korong felnagyított másolatával
A mintegy 3700 éves rejtélyes feliratos korongot Kréta szigetén, az egykori Minósz területén találták meg. Az Európa első írásos kultúráját képviselő Minósz írását azonban mind máig senki nem tudta megfejteni. A korongon a Lineáris-A írás különös szimbólumai láthatók körkörös alakban elrendezve.
A korong szövegét évtizedek óta próbálják megfejteni, most Gareth Owens, a krétai Technological Educational Institute munkatársa bejelentette, feltörte a korong kulcsszavait és a korongon lévő szöveg üzenetét is megfejtette.
A korongon 241 piktogram látható, amelyet 45 egyedi szimbólumból állítottak össze, ezek között láthatók futó férfialakok, tollkoronás fejek, nők, gyerekek, állatok, madarak, rovarok, szerszámok, fegyverek és növények.
Owens sajtókonferenciáján elmondta, a kör alakú agyagkorong a minószi civilizáció anyaistennőjéhez szóló imát tartalmaz – írja az Intarnational Business Times.
A korong szimbólumai
Az egyik legkevésbé változó, stabil szó a világ nyelveiben, és különösen a minószi kultúrában, ahol az anyaistenségnek nagy kultusza volt, az anya. A korongon pedig felfedezhető az I-QE-KU-RJA jelegyüttes, amelyben az I-QE jelentése nagy hatalmú hölgy, míg megjelenik az AKKA kulcsszó is, ami várandós anyát jelent – mondta el Owens.
A kutató, aki hat éven át elemezte az írást egy Oxford Egyetemen dolgozó kollégájával úgy véli, a korong egyik oldalán látható jelek 90%-át megfejtette. Szerinte a korong egyik oldala a várandós anyáról, míg a másik a szülő nőről szól.
Owens a korongot alakja és szinte feltörhetetlen erősségű kódja miatt a világ első, minószi CD-ROM-jának tartja, a rövidítést pedig szerinte lefordíthatjuk akár úgy is, hogy Clay Disk (Agyagkorong) – Read Only Minos (csak minósziul olvasható).
A korongot olasz régészek találták meg 1903-ban a dél-krétai Phaisztoszban. Sok kutató azonban úgy véli, hogy modern kori hamisítvány. Jerome M. Eisenberg például amellett érvel, hogy nem sokkal állítólagos megtalálása előtt hamisították. Sőt, azt állítja, hogy Luigi Pernier felfedező régész készíttette, hogy ne maradjon le a Minószi kultúra központjának, Knosszosznak a felfedezőjével, az angol Sir Arthur Evansszel folytatott felfedezői versenyfutásban.
Luigi Pernier
Karosszékben: A Minószi kultúrát jobbára régészeti leletekből ismerjük. Fénykorát Kr. e. 2000 és Kr. e. 1450 között élte. Ekkor épültek többemeletes, fürdőszobás, vízvezetékes, színes freskókkal díszített palotái. A freskókon delfinek ugrálnak a kék vízben, kecses fiatalok tornáznak és ugrálnak át bikákon. Kr. e. 1500 körül a kultúra már romokban hevert, aminek oka talán a Théra szigetén bekövetkezett vulkánkitörés okozta tengerár lehetett, amely tönkre tette hajóhadát. Biztosat azonban nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy királyság volt-e, illetve minek hívták saját magukat.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek