Warriort a nagy háborúban csak úgy emlegették: a ló, amit a németek nem tudnak megölni.
 

Warrior poszthumusz kapta meg az állatok Viktória-keresztjét, a Dickin-érmet 100 évvel korábbi hősies helytállásáért – írja a Telegraph.

A ló gazdája és tulajdonosa, Jack Seely tábornok a hihetetlen kalandokról és a ló bátorságáról 1934-ben könyvet írt.

Warrior 1914.  augusztus 11-én érkezett a nyugati frontra és ott is maradt a háború végéig. Túlélt géppuskatámadást, és ágyúzást a Somme-nál. A harmadik ypres-i csatában, Passchendaele ostrománál a sárban elmerült, onnan kellett kiásni. Kétszer mentették égő istállóból, és számtalan ellenséges támadást élt túl, kitartása lelket öntött minden mellette harcoló katonába.

Habár többször is megsebesült, Warrior túlélte a háborút és 1918-ban hazatérhetett Isle of Wightba, a Seely-család otthonába, ahol 33 éves korában bekövetkezett haláláig élt.

Seely tábornok arról számolt be, hogy akkor fedezte fel Warrior különleges tulajdonságait, amikor először száguldott át lován ágyútűzben a francia határnál lévő Monsban. Warrior nem volt ideges, és nem akart elmenekülni, sőt, bátor volt és feladatát sikerrel igyekezett ellátni.

A Dickin-medált, az állatok számára adható legmagasabb rangú brit katonai kitüntetést 1943-ban alapította Maria Dickin.

Az 1. világháborúban több mint 16 millió állat szolgált. A szállításban, a kommunikációban vettek részt, vagy egyszerűen csak lelki támaszt nyújtottak az elcsigázott embereknek.
Eddig 65 állat, köztük 29 kutya, 32 galamb, három ló, egy macska kapott ilyen érmet. Nemrégiben pedig Sasha kutyát tüntették ki vele, aki életét adta Afganisztánban embertársai védelmében.

Képek: Warrior, Seely lovával (bal szélen) és katonatársaival, Warrior Seelyvel és Mária királynéval, 1. világháborús katonaló gázálarcban

Ez is érdekes:

Ez mind nem igaz!