Idény nyáron többször is különösen fényesen világított a Hold, a Boszporuszon ilyenkor indultak különleges kirándulásra.
Nem tudni, pontosan mikor jött divatba a Boszporuszon holdfényben hajókázás. Néhány történész úgy véli, II. Szelim szultánnal (ur. 1566-1574) kezdődött, akit amúgy kicsapongásai miatt a Korhely jelzővel illettek, és akinek apja, Nagy Szulejmán Szigetváron halt meg 1566-ban, miután elfoglalta Magyarország nagy részét.
Annyi bizonyos, a török előkelők, az élen persze a mindenkori szultánnal, a 16. századtól egyre több palotát, vadászkastélyt építettek a Boszporusz partján. A Holdfényes hajókirándulások már általánosnak mondhatók az úgynevezett Lale Devriben (a Tulipán korban), 1718 és 1730 között – írja a Hürriyet Daily News.
A legnépszerűbb szállítóeszköz az Ázsiát Európával összekötő Boszporuszon az úgynevezett kaik volt egészen a 20. századig. A kaik (kajiko, kaiki) elegáns evezős hajó volt, amelyet méretétől és tulajdonosa vagyonától függően számos evezős hajtott. A legnagyobb természetesen a mindenkori szultáné volt.
A 19. században a holdfényes boszporuszi hajókirándulás már két napig is eltarthatott. Reggel kikötöttek egyik vagy másik vízparti házban, ahol a 
kellemes környezetben gazdag reggelit fogyasztottak, de a hajókon is volt jég, hogy az italokat hidegen tartsák, kínáltak fagylaltot, és persze vízipipát.
A vízparti házak tulajdonosai akár éjjel is behívták kertjeikbe az utasokat, sörbettel és kávéval kínálták őket a gyertya- vagy fáklyafényben, ahol csodaszép szőnyegekre telepedve élvezték a holdfény furcsa színeit.
A kaikon az utasok elől ültek, középen az evezősök húzták a hajót, hátul pedig az elmaradhatatlan zenészek szórakoztatták a kirándulókat. A zenészek általában hagyományos koncerttel kezdték, amelyben a kemençe (kis háromhúros hegedűféle) és a lant kapott főszerepet, de persze énekesek is voltak a hajón, akik az ezután következő, az éppen divatos műsorban szerepeltek.
A köznép körében is népszerűvé vált a holdfényes hajókázás, ők bérelték a kaikokat, és csapatosan követték azokat, amelyeken voltak zenészek, így ők is hallhatták a műsort. A 19. században Lem’i Atlı volt az egyik legkedveltebb énekes, akit a Boszporusz csalogányának is hívtak.
A holdfényes csónakázásnak a közvilágítás és a megnövekedett forgalom vetett véget.
Képek: a szultán a holdfényben kirándul, a Boszporusz holdfényben (19. sz.), kaiki a Boszporuszon
Karosszékben: Tulipán kornak III. Ahmed (ur. 1703–30) uralkodásának második felét nevezik, amikor a szultán és főemberei a Boszporusz partján épült palotáik köré francia mintára díszkerteket építettek, ahova tulipánokat telepítettek szabályos tulipánkultuszt alakítva ki.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek