Titkos dokumentum bizonyítja, hogy csak az utolsó pillanatban sikerült hatástalanítani a bombákat 1961-ben.
Az amerikai légierő drámaian közel került ahhoz, hogy a Hirosima fölött felrobbantott atombombánál 260-szor nagyobb hatóerejű bombát robbantson fel Észak-Karolina felett.
A dokumentumot Eric Schlosser oknyomozó újságíró fedezte fel, ebből egyértelműen kiderül, hogy a két Mark 39-hidrogénbomba egy baleset miatt esett ki Goldsboro felett 1961. január 23-án.
A bombák akkor estek a földre, amikor egy B-52-es bombázó a levegőben meghibásodott, majd nem sokkal később a földbe csapódott.
Az egyik kapcsoló, amit arra terveztek, hogy háborúban működésbe hozza a nukleáris gyereket, működésbe lépett és kiengedte a bombákat, amiknek a felrobbanását csak egy kapcsoló alacsony feszültsége akadályozta meg –írja a Guardian.
Az egyik bomba Faro közelében faágakba akadt, a másik a Big Daddy út közelében egy mezőre esett.
Mindegyik bomba robbanóereje 4 millió tonna TNT volt, ha felrobbantak volna halálos csapást mértek volna Washingtonra, Baltimore-ra, Philadelphiára, de hatásuk elérte volna New York városát is, milliók életét oltva ki.
Nyolc évvel az eset után foglalta össze titkosított vizsgálati eredményét Parker F Jones vizsgálóbiztos, a Sandia Nemzeti Laboratórium főmérnöke, amiben megállapította, hogy a tervezett bombázást irányító négy elektromos kapcsoló közül három rosszul működött és a nukleáris katasztrófát mindössze egyetlen kapcsoló akadályozta meg.
Az utolsó kapcsoló ugyanis tüzelési jelet küldött és ezt állították le végül. Jones összefoglalójának a következő címet adta "Felülvizsgált Goldsboro, avagy Hogyan jöttem rá arra, hogy nem kell bízni a H-bombában", amivel Stanley Kubrick 1964-ben forgatott szatirikus, Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni című filmjére utalt – keserű iróniával.
Képek: a bomba a fák ágain, a baleset helyszíne, LiveScience és Wikipedia
Karosszékben: Egyre több adat kerül napvilágra arról, hogy a hidegháború idején milyen kevésen múlott, hogy atomtámadást intézzen egymás ellen Amerika és a Szovjetunió és a nagy fegyverkezési versenyben ezek szerint saját népük ellen is. A Guardian írása szerint jelenleg Amerikában 700 olyan 1950 és 1968 között bekövetkezett balesetről lehet tudni, amelyben 1250 nukleáris fegyver is érintett volt. Gondolom, a szovjet adatok még hátborzongatóbbak.
Ez is érdekes:
Utolsó kommentek