Köszönöm a támogatást

A blog a Facebookon

Látogatók (2012.05.10-től)

Utolsó kommentek

Korábbi bejegyzések

Feedek

Címkék

afrika (2) agyaghadsereg (2) akkád (2) ale (2) alexandrosz (2) amerika (2) anglikán (2) angolszász (2) angolszászok (2) antecessor (2) antik (2) antropológia (4) apolló (3) aranysisak (2) arcrekonstrukció (3) armada (2) ásatás (2) asszíria (3) athén (2) atomháború (2) australopithecus (3) autizmus (2) aviatika (13) baál (2) babilon (2) babona (3) biblia (4) bizánc (2) bolzano (3) borgia (2) boszorkány (3) britannia (3) bronzkor (4) buddhizmus (2) bulgária (2) búvárrégészet (30) cár (3) carter (2) dánia (2) denisovai (2) desperate dan (2) dionüszosz (2) dornier (2) Down-szindróma (2) drake (3) drakula (3) dundee (3) dzsingisz kán (2) ecsegfalva (2) egyiptom (16) egyiptománia (2) ehnaton (5) első világháború (2) emberré válás (10) enigma (2) erectus (2) érmék (2) evangélium (4) evolúció (4) expedíció (2) expedíciók (3) fáraó (2) felfedezések (18) felfedezők (2) fémkereső (4) filmtörténet (5) firenze (2) fizika (3) flamand (2) floresiensis (3) földművelés (4) forradalom (2) fosztogatás (3) fotótörténet (8) francia forradalom (2) franco (2) franklin expedíció (2) genetika (3) germánok (4) gulag (3) gyeniszovai (3) hadrianus (2) hadtörténelem (3) hadtörténet (2) hajóroncs (4) hajóroncsok (5) hajózás (2) harald (2) harangedényes (2) háromkirályok (2) hasfelmetsző jack (2) heidelbergensis (3) hellénisztikus (2) hellenizmus (5) herculaneum (2) heródes (2) hidegháború (4) himmler (2) hippokrasz (2) hitler (16) hobbit (3) holokauszt (3) homo (12) Homo erectus (2) homo habilis (2) homo sapiens (3) hunyadi (2) húsvét (3) inka (4) irodalom (8) irodalomtörténet (13) jégember (2) jeruzsálem (5) jézus (3) jordánia (3) kalózok (4) kán (2) karácsony (3) katakombák (3) kelta (3) kelták (8) kémek (4) kenya (2) kereszténység (8) keresztesek (3) kína (5) kincsvadász (2) kódfejtés (6) kódok (3) kolumbusz (3) konyha (2) kormeghatározás (2) középkor (70) Közép Amerika (2) kriptográfia (2) kultúra (19) láp (3) leonardo (12) líbia (2) Lineáris A (2) londinium (2) maja (3) maják (4) makedónia (2) marx (2) második világháború (48) matematika (3) mediciek (2) meteorit (3) mezopotámia (4) michelangelo (3) mikulás (2) minósz (2) mitológia (2) mona lisa (2) mongólia (2) műkincs (44) műkincs-fosztogatás (2) műkincspiac (2) műkincsrablás (4) múmia (11) múmiák (9) művelődéstörténet (107) művészet (4) náci (4) nácik (9) Nagy Sándor (2) nagy sándor (2) napóleon (7) nápoly (4) napraforgók (2) neander-völgyi (8) Neander völgyi (2) nefertiti (4) neolitikum (7) neolitikus (5) néprajz (2) népvándorlás (3) nobel (2) nyelvészet (2) nyelvtörténet (5) ókor (98) olaszország (2) olimpia (2) olvadó tehén (2) őskor (31) őstörténet (3) ötzi (3) pamukkale (2) partraszállás (2) pazirik (3) pele (2) peru (2) pestis (4) pompeji (4) ppna (2) prága (2) RAF (2) régészet (4) rembrandt (3) reneszánsz (5) repéstörténet (3) repülés (4) repüléstörténet (9) restaurálás (2) római birodalom (33) római kor (46) roncskutatás (6) roncsok (5) salai (2) sapiens (3) seracini (2) sforza (2) Shakespeare (2) sírrablás (2) skócia (2) sporttörténet (2) Stonehenge (2) szakkara (2) szardínia (2) szarmata (2) szesztilalom (2) sziklarajzok (3) szíria (2) szkíta (2) szkíták (4) szonár (2) táblásjáték (2) talajradar (2) találmányok (2) tengeralattjárók (3) térképek (3) tetoválás (4) theo van gogh (2) titanic (3) tollense (2) torinói lepel (2) törökök (3) törökország (6) török kor (2) törvényszéki (3) tower (2) tőzegláp (2) trákok (3) trepanálás (2) tudomány (10) tudománytörténet (3) tudor (2) tudorok (4) Tudorok (2) tutankhamon (4) tűzhasználat (2) uffizi (3) újkor (3) újvilág (4) unesco (2) vallástörténet (2) vámpírok (2) van gogh (5) vatikán (2) velence (2) vezúv (2) VIII. Henrik (3) viking (2) vikingek (8) világháború (34) világháborúk (5) vincent van gogh (2) viselettörténet (4) wilkinson (3) york (2) zahi hawass (2) zenertörténet (4) zenetörténet (6) Címkefelhő

Bejegyzéseim naptáron

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Rézpénzek írják újra a történelmet?

2013.05.20. 18:52 :: Juhari Zsuzsanna

Öt rézérme és egy közel 70 éves térképen egy X újraírhatja Ausztrália történelmét.

photo2.jpg 

Ian McIntosh, az Indiana Egyetem professzora expedíciót szervez egy ausztrál szigetre, ahol több mint hatvan éve, 1944-ben öt, ezeréves érmét talált egy katona.

Az érmék azt bizonyíthatják, hogy Ausztráliát már jóval a holland kereskedők és Cook kapitány előtt is ismerték.

1944-ben Ausztrália északi partjainál, a lakatlan Wesszel-szigeteken ausztrál katonák állomásoztak. Maurie Isenberg azzal töltötte szabadidejét, hogy a gyönyörű öblökben halakat fogott, mikor egy alkalommal a homokban maroknyi érmére lelt. Az érmék nagyon réginek látszottak, ezért egy öreg térképen X-szel megjelölte, pontosan hol akadt rájuk, majd elrakta őket.

1979-photo000.jpgben akadtak a kezébe, s ekkor elküldte azokat egy ausztrál múzeumba, hátha értékesek. Kiderült, hogy az érmék ezerévesek, vagyis jóval azelőtt verték őket, hogy a hollandok vagy Cook kapitány Ausztrália földjére tette volna a lábát.

De senki nem foglalkozott különösebben velük, míg néhány hónappal ezelőtt McIntosh professzor alaposabban meg nem vizsgálta az érméket. Úgy találta, hogy azokat a 900-as és az 1300-as években verték a ma Tanzániához tartozó Kilwa-szultanátusban, amely forgalmas tengeri kikötő volt a 13-16. században.

A rézérmék az elsők voltak, amiket a szubszaharai Afrikában vertek és mindössze kettőt találtak eddig belőlük Afrikán kívül: egyet Ománba, egyet pedig Isenberg az ausztrál Wesszel-szigeteken – nyilatkozta a professzor a The Sidney Morning Heraldnak.

Régészek több jelét is találták eddig annak, hogy lehetett olyan tengeri kereskedelmi útvonal 1000 évvel ezelőtt, amely Kelet-Afrikát, Arábiát, Indiát és a Fűszer-szigeteket kötötte össze, így kerülhettek az érmék a szigetekre, de az is elképzelhető, hogy egy hajóroncsról sodródtak a partra. McIntosh professzora reméli, hogy expedíciója során további érmékre akad, s ezek segítenek eldönteni a kérdést – írja a The Sidney Morning Herald.

jansz.jpgKépek: az ezeréves rézrémék, Ian McIntosh professzor (Indiana Egyetem), lenn Willem Janszoon

Karosszékben: A holland Willem Janszoon volt az első európai, aki partra szállt az ausztrál kontinensen 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el. A 17. században a hollandok feltérképezték Új-Hollandia nyugati és északi partvonalát, de gyarmatosítani nem akarták. 1770-ben James Cook feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek nevezett el és III. György király utasítására brit fennhatóság alá vont.

honduras-mound-130514.jpg 

Ez is érdekes:

Aranyvárost találtak a dzsungelben

39 komment

Címkék: második világháború felfedezésel

A bejegyzés trackback címe:

https://juharizsuzsanna.blog.hu/api/trackback/id/tr925308722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kacsa232 2013.05.21. 10:15:32

Azért az sem kizárt,hogy egyszerűen egy részeg kalóz hagyta ott őket a 17-18. században. És az érméket egy korábbi portyázásából szerezte afrikából...

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.05.21. 10:15:52

Biztosan volt kapcsolat, hiszen az ausztrál őslakóknak voltak kutyáik, amik bizonyosan jóval a kontinens eredeti kolonizálása után kerültek oda.

N48 2013.05.21. 10:16:06

Persze hogy ismerték Ausztráliát Cook előtt, az aboriginalok már egy jó ideje ott laktak.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2013.05.21. 10:26:35

Skandináviában meg bizánci pénzeket találtak, de fogadni mernék, hogy egyetlen bizánci sem járt arra.

SecTorr (törölt) 2013.05.21. 10:27:33

Nem szakmabeliként, csak józan paraszti ésszel kérdezem: nem ezerszer valószínűbb, hogy a pénzérméket nem 1000 évvel ezelőtti "felfedezők" vitték oda, hanem DK-Ázsia és az indonéz szigetvilág bennszülött törzsei csereberélték az évszázadok során? Nekik ugyanannyit jelenthettek az érmék, mint mondjuk a szép kagylóhéjak; a szomszédos törzsekkel csereberélték, elrabolták, elhagyták, megtalálták őket. Igy kézen-közön, évszázadok alatt simán eljuthatott a pénz Indiától Ausztráliáig akkor is, ha senki nem utazott velük messzire. Nem nevezném "Ausztrália felfedezésének", ha néhány új-guineai bennszülött átcsónakázott a 80 km-re lévő Ausztráliába.

vladimir964 2013.05.21. 10:35:03

@Kara kán: Skandináviában nem véletlenül találtak bizánci pénzeket, hiszen rendszeres portyázásaik voltak a Földközi tengeren, sőt, ugyebár a Nápolyi Normann Nirályságot is megalapították...

vladimir964 2013.05.21. 10:38:02

Ahogy a vikingek is eljutottak Amerikába, teljesen logikus, hogy arab hajósok - akár vihar által sodródva, akár rendszeres kereskedelmi útvonal pihenőhelyeként - ismerték a kontinenst, vagy legalábbis a part menti szigetvilágot.

Altezza 2013.05.21. 11:33:47

@Siri Keeton:
Ezen logika mentén az őslakosok, sőt, a teljes szárazföldi állatvilág is azért kerültek oda, mert volt kapcsolat.

Öltönyösrabszolga · http://oltonyosrabszolga.blog.hu 2013.05.21. 11:34:04

Jólvan, most már elmondhatom, apai üknagyapám vitte oda őket, szórta el a parton, közben magában rötyögött: Ezen még sokat fognak csodálkozni azok a híres tudósok! Hö-Hö.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2013.05.21. 11:34:52

sectorr fejen találta a szöget, az ott talált pénzeknek rengeteg magyarázata lehet. többek között a csendes-óceáni szigetvilág őslakosai hatalmas utakat tettek meg. és, többek között - a különböző indítóokokkal magyarázható - lelet"hamisítás" is általános jelenség

en.wikipedia.org/wiki/Kensington_Runestone

hogy ne szlovákia elmúlt évtizedben felfedezett ortodox "katedrálisait" hozzam fel példának

SecTorr (törölt) 2013.05.21. 11:35:08

@greg_garcia: Bele. :)

David Bowman 2013.05.21. 11:35:20

Emberlakta helyet nyilvánvalóan nem lehet felfedezni. Vagy 60 000 éve élnek ott emberek. Ezen kívül a világban sokkal többen hajóznak szerte-szét, mint ahányan könyvet írnak róla.
A Kilwa ügy egyébként is valószinű. Arról a legkönnyebb megközelíteni Ausztráliát.

bloggerman77 2013.05.21. 12:29:42

Szimplán elsodorhatott a hatalmas vihar egy muszlim hajót, ami Kelt-Afrika és Délkelet-Ázsia valamelyik szultanátusai között hajózott - a hajó meg zátonyra futott és összezúzódott. Az ilyen hajótörötteknek kb. nulla esélyük volt arra, hogy beszámoljanak otthon arról, hogy hová kerültek.

2013.05.21. 12:34:17

"Felfedezése" előtt Ausztrália legeljebb az európaiak számára volt ismeretlen. Elég ránézni a térképre, és kézenfekvő, hogy a délkelet-ázsiaiak de akár az arabok is ismerhették legalább a földrész északi partját. Az arabok esetében ennek némileg ellentmond a feljegyzések hiánya.

Mindenesetre a felfedezést a felfedező szempontjából is kell értelmezni. Számunkra felfedezés volt, ami akkor történt, de egy pápua halász számára valószínűleg nem, ő már ismer(het)te a helyet, bár a kontinens méretéről, belsejéről, a partvidék távolabbi részeiről valószínűleg semmit sem tudott.

nusica 2013.05.21. 13:47:01

Bombasztikus. A maorik tízezer éve "felfedezték".

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.05.21. 13:47:27

@Altezza: Nem érted, amit mondok. A kutyákat biztosan nem 60 ezer éve Ausztrália első őslakosai vitték magukkal, genetikai bizonyítékok vannak arra, hogy a dingók kevesebb mint 10 ezer éve (és valószínűleg csak kb. 5 ezer éve) kerültek Ausztráliába. Nem tudjuk, pontosan hogyan történt meg az utazás, de az biztos, hogy a dingók kutyákból származnak. A kutya pedig nem más, mint a háziasított farkas: önállóan nem létezik, csak ember társaságában.

A lehetőségek:

1) egy (vagy néhány) kutya elszökött (vagy a tengeren egy hajóroncs darabján elsodródott?) a gazdájától, és Ausztráliába került

2) gazdástul érkezett (érkeztek) meg Ausztráliába hajóval, aztán a gazdájával (gazdáikkal) ki tudja, mi történt (ismerve a bennszülöttek hozzáállását az idegenekhez, van egy tippem), a kutya (kutyák) meg ott maradt(ak)

A második variáció valószínűbbnek tűnik.

David Bowman 2013.05.21. 14:25:54

@fagyospityóka: Szndbád meséiben kellene utána nézni. Az óriássasos mese nagyon új-zélandinak néz ki.

David Bowman 2013.05.21. 14:26:18

Mint a cikkben levő térképen is látszik, Ázsiából jóformán úgy oda lehet hajózni, hogy el se veszted szemed elől a földet.

David Bowman 2013.05.21. 14:26:36

A genetikai "bizonyítékokban" nem igazán hiszek. Majd ha valamilyen módszerrel konkrét dátumokat lehet kötni az adott jelenségekhez. A rádiókarbonos kormeghatározás is csak zavarokat okozott a dendrológiai pontosítás előtt. Az elméleti alapjai ugyanilyen bizonytalanok voltak.

Régi Péter 2013.05.21. 14:26:46

@Siri Keeton: 10 ezer évvel ezelőtt a DK-Ázsiai szigetvilágból simán érkezhetett bennszülöttekkel is nagy evezeős csónakokon, akik korábban háziasították a kutyát DK Ázsiában.

2013.05.21. 14:49:23

@nusica: A maorik Új-Zélandot fedezték fel, és nem Ausztráliát, és nem tízezer éve, hanem kb. 800 éve.
A többi stimmel.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2013.05.21. 14:51:41

@Pascal:

"hogy ne szlovákia elmúlt évtizedben felfedezett ortodox "katedrálisait" hozzam fel példának"

Az inkább Románia lesz. A szlovákoknál sokkal inkább találsz katolikust vagy evangélikust, mint ortodoxot.

Amúgy emlékeim szerint kínaiak is járhattak arra már jóval az európaiak előtt, és egyáltalán nem csodálkoznék, ha arab kereskedők is elvetődtek volna arra.

2013.05.21. 14:51:49

@David Bowman: " genetikai "bizonyítékokban" nem igazán hiszek"

Pedig ezek az utóbbi pár években megsokszorozták az emberi faj vándorlásáról szerzett tudásunkat. Ezek a módszerek sokkal egzaktabbak annál, hogy hit tárgyát képezzék.

David Bowman 2013.05.21. 15:54:40

@_zulu_: Pont ezt mondták a rádiokarbonosra is. Egzakt lenne, ha lenne mellette egy (idő)mérőléc. De nincs.

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2013.05.21. 17:47:11

@Mj: evangélikus kínaiak szlovákiában ? meg katolikus arabok ? nem cirill és metód és nagymorva birodalom ? slota mit szólna erre hűha

(és csinos is, egyébként)

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.05.21. 21:30:32

@Régi Péter: Persze, nem is állítottam, hogy európaiak vagy kínaiak lettek volna.

Csak annyi az állításom, hogy a külvilággal volt némi kapcsolata Ausztráliának, nem volt olyan elszigetelt, mint azt gondolni szokták.

A másik példa az új-guineai felföldi népesség, akik szintén rettentő elszigeteltek voltak még a sziget partvidékétől is, ehhez képest Amerika felfedezése után kb. kétszáz éven belül megjelent náluk az édesburgonya, ami amerikai növény. Valami kapcsolatuk csak volt a külvilággal.

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.05.21. 21:30:35

@David Bowman: Mi a probléma a radiokarbon (a rádió az más) kormeghatározással? Főleg mert van más módszer is mellette.

David Bowman 2013.05.22. 22:36:22

@Siri Keeton: Latinban nincs A-nak mondott A betű.
Hát, pl. honnan tudod, mennyi volt régebben bárhol a levegő C14 tartalma? És a talajé? Honnan tudod, mennyi szén került a fába a levegőből, mennyi a vízből? Sehonnan. Saccolni lehet, akárcsak a genom változásának a gyorsaságát. Relatív időskálát ad, nem abszolútat.

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.05.25. 14:48:39

@David Bowman: De a radiokarbon nem latin szó, hanem latin eredetű magyar szó. Egyébként a magyar 'á' betűt hosszan ejtjük, a rövid 'á' a magyarban nem is létezik, helyette van a rövid 'a'. Tehát mindegy, hogy a-val, vagy á-val írod, a latin kiejtéshez képest valahol félúton leszel mindkét esetben.

Egyébként meg a radiokarbon meghatározásnak pont az az előnye, hogy van mellette más időskála is (írott források például), pontosan ezért tudták megállapítani, hogy a légkör C14-tartalma régen más volt, mint mostanában. Nagyon ritka, hogy csak egyféle skála van, olyankor a kormeghatározás óhatatlanul egyre bizonytalanabb lesz.

Mackósajt 2013.05.28. 08:09:00

@David Bowman: A jégkorszak végéig vissza van kalibrálva a fák évgyűrűi alapján. Persze nem halálpontos, és nem is volt teljesen egyforma a C14 szint, de legalábbis ebben az idősávban nem találtak olyan eltérést, ami különösebben rossz fényt vetne a radiokarbon dátumokra.

A fákba a szén döntő többsége a levegőből kerül. Ami mégsem, az legfeljebb kicsit öregíti az eredményeket. A minták fiatalító hatású szennyeződése (pl. mikroorganizmusok miatt) sokkal nagyobb probléma.

David Bowman 2013.05.28. 11:06:40

@Mackósajt: Ja. Így lett Stonehenge öregebb a Keopsz piramisnál. A dendrológiai kalibráció helyfüggő, nem általános.
A fő öregítő tényező a földben levő karbonátok beépülése.
Nem is konkrétan erről volt szó, hanen a nem történészek által objektívnek hitt vizsgálatok egy az egyben való elfogadásáról. Minden történész tudta, hogy a gízai piramisok vagy 2000 évvel öregebbek Stonehenge (kőhenger)-nél, akármit is állítottak a fizikusok.
Most ugyanígy van ez a genetikával is. Hasznos segédtudomány lehet, de nem ő fogja megmondani a tutit.

David Bowman 2013.05.28. 11:08:10

@Mackósajt: Pont ezt mondom én is. Akármit is állítanak az okosok, az emberek össze-vissza hajóztak és kirándultak az egész Földön, folyamatosan. Fölfedezte, nem fedezte... Hülyeség még kérdés is. Cook írta le és adta ki könyvben, így általa ismerte meg a világ nem szakavatott része. Legföljebb számlálhatjuk, Cook előtt hány európairól van bizonyítékunk Ausztráliából.
Véleményem szerint a kora őskor óta évszázadonként legalább egy, a XVI. sz óta meg sok.
Ugye, Marco Polo volt az első kínai Kínában. Hiszi, aki nem olvasta a könyvét. Ő ugyanis leírja, hogy hány európait talált Pekingben. Francia éxerészt, valami portugált, stb.

Mackósajt 2013.05.28. 21:16:37

@David Bowman: Egyik sem tudja egyedül megmondani a "tutit". Mindegyik hasznos segédtudomány a többinek azok saját fókusz területén.

Stonehenge pedig több fázisban épült, és az egyes fázisokat történelmi léptékű idők választották el. Az építkezés kezdete valószínűleg megelőzte a Kheopsz piramist (de nem a nagy kőkör épült először). Ahhoz, hogy a piramisnál "vagy 2000 évvel" fiatalabb legyen, gyakorlatilag közvetlenül a római idők előtt kellett volna épülnie (mivel Kheopsz uralkodásának ideje ismert, azt nem lehet eltolni a múltba), és ez finoman szólva is valószerűtlen. Úgyhogy ha a történészek "tudták", akkor sötétben tapogatództak. Ami nem csoda, nem nagyon volt módszer a puszta fantáziát kivéve azoknak a leleteknek a datálására, amik az adott terület írott történelmét jelentősen megelőzték. A radiokarbon minden nehézségével, és potenciális hibaforrásával együtt is jobb mint a nagy semmi, ami előtte volt.

Mackósajt 2013.05.28. 22:26:19

@David Bowman: De kb. senki nem mondja, hogy régen az emberek nem vándoroltak, úgyhogy nem tudom kik azok az "okosok". És ettől még Cook fedezte fel Ausztráliát _nekünk. Amin vitatkozol, az simán a konszenzusos szóhasználat. Az asztalt "asztal"-nak nevezik, Cook meg "felfedezte" Ausztráliát. Ha ez a jobb dokumentáció miatt volt, akkor annál inkább jár neki a pirospont.:)

Járhatott Ausztráliában európai a XVI.sz.előtt, de szívesen venném ha mondanál csak egyetlenegy esetet is, amiről "bizonyítékunk van".

Dr.Zomboss 2013.05.29. 22:54:43

@Siri Keeton: A dingók konkrétan Új-Guineáról kerültek oda.
süti beállítások módosítása