Most először publikálják a 350 éves könyvet, amelyben virág-vízfestmények láthatók. A képek túlságosan szépek.

A dán Statens Museum for Kunsttal együttműködésben jelentette meg a német Prestel kiadó a Grüne Florilegiumot.

A 17. század közepe táján készült könyvben több száz kézzel, aprólékosan megfestett virág látható.

A középkorban a florilegium-műfaj, a virág-vízfestmények igen kedveltek voltak, s habár a művészettörténészek nem sokra becsülik ezeket a képeket, a korban művészek szívesen festettek ilyeneket és a műgyűjtők körében is keresettek voltak.

Sőt, a 17. századra a florilegiumon belül új műfaj jelent meg, a nagy kerttulajdonosok saját florilegiumot rendeltek, amelyben kertjük virágait ábrázolták, így évszaktól függetlenül gyönyörködhettek az ideálisan szép állapotban megfestett virágaikban.

A szinte ismeretlen Grüne Florilegium ritka példánya ezeknek az értékes kéziratoknak.

A benne ábrázolt több növény ritkaságnak számított a 17. százazd közepén és ez nyilván növelte a kert értékét.

A kötet megrendelője jól ismerhette kora kertészeti trendjét és a florilegium célja éppen az lehetett, hogy ezt demonstrálja.

A kézirat 178 pergamenlapján 395 virágot festett meg gouache technikával a hamburgi virágfestő, Hans Simon Holtzbecker, aki a manapság is jól ismert, négykötetes florilegiumot, a Gottorfi Kódexet is festette.

A Koppenhágai Egyetem botanikusai azonosították a virágokat, de szerintük Holtzbecker jól láthatóan az esztétikát tartotta szem előtt a kódex megfestésekor és nem a realitást. Egy ideális állapotot alkotott meg, amelyet nem érint a természet természetes velejárója, a hervadó levél, fertőzés vagy éppen viharkár – írja az ArtDaily.

Képek: SMK, lenn Méliusz Juhász Péter Herbariumja

Karosszékben: A botanikai művészi ábrázolás a 15. századra nyúlik vissza, amikor megkezdődött a virágok képeivel díszített füveskönyvek (amelyek egyszerre voltak gyógy- és szakácskönyvek) nyomtatása. A 16. századtól a vagyonos emberek botanikus kerteket építettek egzotikus növényekkel és művészeket bíztak meg ezek florilegiumban való megörökítésével. Az első magyar füveskönyv, Méliusz Juhász Péter Herbariumja 1578-ból származik. Magyar florilegiumról nem tudok, de ez nem is meglepő, virág helyett törökök ültek kertjeinkbe. 


Ez is érdekes:

Furcsa csend az urna körül